Erős volt a nyár a hitelpiacon
Augusztusban is élénk maradt a lakossági hitelek piaca, így a 2018 első nyolc hónapjában megkötött új fogyasztási és lakáshitelek összesített mennyisége megközelítette az ezermilliárd forintot: ez 42,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból. A jegybank számsorai szerint a fogyasztási hitelek új szerződéseinek összege meghaladta 433 milliárd forintot a január és augusztus közötti időszakban, ami 52,3 százalékos növekedés 2017 azonos időszakához képest, míg a lakáshiteleknél 35,7 százalékos bővülést mért – 563,8 milliárd forintnyi új kihelyezés mellett – az MNB. Utóbbiaknál figyelemre méltó, hogy a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelek aránya augusztusban már mindössze 11,5 százalékot ért el az új szerződéseken belül.
A fogyasztási hitelek piacát – az elmúlt években megszokotthoz hasonlóan – a személyi kölcsönök húzzák: ezekből több mint 300 milliárd forint értékben vettek fel a háztartások nyolc hónap alatt, 50,8 százalékkal többet, mint egy éve. Figyelemre méltó mértékben, majdnem két és félszeresére nőtt az új szerződések összege az áruvásárlási és egyéb hiteleknél is, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca változatlanul jóval szerényebb bővülést mutat az átlagnál: utóbbiaknál 45,2 milliárd forintnyi új kihelyezés történt, 18,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A folyamatosan bővülő új kihelyezéseknek köszönhetően a háztartásoknál lévő hitelek állománya is emelkedő trendet mutat. Az MNB adatai szerint augusztus végére ismét átlépte a 6 ezermilliárd forintos határt a kimutatott mennyiség, ez mintegy 3 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezen belül a lakáshitelek állománya 3228,3 milliárd forintra duzzadt a nyár végére – csaknem 8,5 százalékos növekedést követően –, míg a fogyasztási hiteleké minimális mértékben ugyan, de tovább csökkent éves alapon, és 2418,7 milliárd forintot ért el. A fogyasztási hitelek állománycsökkenése a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél megfigyelhető visszaesésnek tulajdonítható, amelyet a törlesztések mellett a pénzügyi szolgáltatók rossz portfóliójának leépítése magyaráz.
