Az EU enyhítene legfontosabb klímavédelmi eszközén – meghosszabbítanák az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási jogosultságokat

Az EU enyhítene legfontosabb klímavédelmi eszközén: az Európai Bizottság tervei szerint jelentősen meghosszabbítaná az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok kiosztását az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszerben (ETS). Az EB ezzel enyhítené az energiaigényes iparágakra, elsősorban a vegyiparra, acéliparra és más szén-dioxid-intenzív ágazatokra nehezedő terheket.

A Handelsblatt által idézett brüsszeli források szerint a bizottság júliusban terjeszti elő hivatalos javaslatát. Eszerint az ingyenes jogosultságok kiosztása hosszabb ideig tartana a jelenlegi szabályozásnál, és az árverések teljes kivezetése is későbbre tolódna. A pontos mérték még nyitott kérdés, ez a brüsszeli tárgyalásokon dől el.

Így működik a kibocsátáskereskedelmi rendszer

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) egy plafon és kereskedés mechanizmus, amely 2005 óta működik. A rendszer lényege: az EU évente meghatározza a maximális kibocsátási mennyiséget (plafont), amely évről évre csökken, hogy elérje a klímacélokat, például 2030-ra 62 százalékos csökkentést 2005-höz képest.

Minden tonna szén-dioxid-kibocsátás után egy kibocsátási jogosultságot (EUA) kell leadni. Ezeket főként árverezik (a bevétel klímavédelmi projekteket finanszíroz), kisebb részüket pedig ingyenesen osztják ki energiaigényes iparágaknak, hogy elkerüljék a versenyképességi hátrányt. Ez az ingyenes rész fokozatosan csökken.

A cégek mérik kibocsátásukat, és leadnak annyi jogosultságot, amennyi megfelel annak – ha kevesebb van, büntetést fizetnek, vagy vásárolnak a piacon; ha több, eladhatják. A jogosultságok szabadon kereskedhetők, így kialakul a szén-dioxid-ár (jelenleg 70-90 euró per tonna körül), ami ösztönzi a költséghatékonyabb kibocsátáscsökkentést.

A jelenleg hatályos szabályok szerint az ingyenes kiosztás már idén jelentősen csökken, 2034-re pedig egyes ágazatokban teljesen megszűnne. Az árverések 2039-ben érnének véget, ettől kezdve a vállalatoknak gyakorlatilag minden kibocsátásuk után piaci áron kellene jogosultságot vásárolniuk.

A cégek bírálják a jelenlegi rendszert

Az energiaigényes iparágak – főként a vegyipari nagyvállalatok – szerint a jelenlegi rendszer versenyképességi hátrányt okoz Európának. A BASF vezérigazgatója, Markus Kamieth példaként említette, hogy 2024-ben már százmilliós nagyságrendű szén-dioxid-jogosultságot kellett vásárolniuk, és a költségek a következő évtized végére akár egymilliárd euró közelébe is emelkedhetnek.

Az Evonik vezetője, Christian Kullmann szerint az ETS jelenlegi formája akár 200 ezer német ipari munkahelyet is veszélyeztethet, és radikális reformot javasolt. A kritikusok szerint az enyhítés megnehezíthetné az EU 2050-re vállalt klímasemlegességének elérését.