Megállította a bíróság a Pázmány Campus építését – gyors döntésre kényszerül Lázár minisztériuma
Azonnali jogvédelmet rendelt el a Fővárosi Törvényszék a Pázmány Campus építési engedélyével szemben – olvasható Józsefváros oldalán.
Lázár János korábban több beruházásról is beszélt az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának az ülésén, a meghallgatásán a Budapesten megépülő Pázmány Campusról is kérdezték.
Az építési és közlekedési miniszter akkor úgy fogalmazott: várható volt, hogy a VIII. kerület – ahogyan a Magyar Rádió épületének bontását is – bíróságon támadja meg az építési engedélyt.
Szerintem azt is el fogják bukni. Sok értelme nincs ennek a kerület szempontjából
– jelentette ki.
Most úgy tűnik, hogy a bíróság mégis az önkormányzatnak adott igazat. A friss döntés halasztó hatályú, vagyis az engedélyköteles építési munkák a per lezárásáig nem kezdhetők meg és nem folytathatók.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által kiadott építési engedéllyel szemben keresetet nyújtott be a Józsefvárosi Önkormányzat, a Szentkirályi utca 29–31. szám alatti társasház, valamint a Fővárosi Önkormányzat.
A józsefvárosi önkormányzat keresetében az építési engedély jogszerűségét vitatta, és arra hivatkozott, hogy az engedély alapján meginduló munkálatok – különösen műemléki épületek esetében – visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak. Ennek megelőzésére kérték az azonnali jogvédelmet.
A bíróság indokolása szerint műemlékeknél a bontási és átalakítási munkák olyan mértékű változásokat okozhatnak, amelyek később nem állíthatók teljes körűen helyre.
A végzés kiemeli, hogy az építési engedély a nemzeti emléknek minősülő Eszterházy- és Károlyi-palotát érintő bontási és átalakítási munkákat is tartalmaz, amelyek esetében indokolt a jelenlegi állapot megőrzése a per befejezéséig.
A bíróság mérlegelése során további kockázati tényezőket is figyelembe vett, így
- a metróvédelmi zónát érintő alapozási kérdéseket,
- a sűrűn beépített városi környezetben jelentkező tűzvédelmi kockázatokat,
- a környéken élőket érintő zajterhelést,
- valamint az élet- és vagyonbiztonság szempontjait.
Már a kezdetekkor vita alakult ki a beruházás körül.
A katolikus egyház döntött úgy, hogy a belvárosban, mintegy 17 ezer négyzetméteren építteti meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, 50 ezer négyzetméternyi épületegyüttesét, és átköltözteti az évek óta üresen álló piliscsabai campusát.
„A katolikus egyház ajánlatunkkal ellentétben ragaszkodott ahhoz, hogy a beruházás itt valósuljon meg” – mondta el Lázár János a bizottsági meghallgatásán.
Ehhez le kellett bontani a Magyar Rádió egykori épületét, az építési és a bontási munkálatok pedig hatással lehetnek a lakók otthonaira is, ezért az állam felajánlotta a környékbelieknek, hogy megvásárolja az érintett lakásokat.
Az orrunk előtt nő ki az egyetemi negyed
Az építési és közlekedési miniszter szerint a katolikus egyház azért ragaszkodott a területhez, mert a Palotanegyedtől a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetig az Üllői út mentén kialakul egy egyetemi negyed. Itt található
- a Pázmány Péter Katolikus Egyetem,
- a Károli Gáspár Református Egyetem,
- a Semmelweis Egyetem
- és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is.
Lázár János kifejtette, hogy több tízezer diák tanul ezekben az intézményekben, ennek a formálódó negyednek pedig a szerves része lesz majd az új campus.
A Pázmány Campus teljesen felforgathatja az ingatlanpiacot
„Ha elszenvedik ezt a kárt, akkor részben megérdemlik a kártalanítást – azzal együtt, hogy minden lakás ára legalább az ötszörösére fog fölmenni.”
Ez lesz Magyarország legdrágább környéke. Előre látható, hogy aki most adja el a lakását, az hibát követ el
– jelentette ki.
Lázár János állította, hogy bár a Szentkirályi utca másik oldalán 25 méterre lesz az építkezés, de „aki kibírja ezt a két évet”, azzal szembesülhet, hogy a környékbeli utcák – amelyek közvetlenül érintkeznek a fejlesztési területtel – a legdrágábbak lesznek az ingatlanpiacon.
A mostani végzés ideiglenes intézkedésnek minősül, nem jelenti a per érdemi lezárását. Ha a bíróság a későbbiekben jogszerűnek találja az építési engedélyt, a beruházás megkezdhető.
A döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül fellebbezés nyújtható be a Fővárosi Ítélőtáblához.
Az építési és közlekedési minisztérium, mint építtető, vitatja a döntés jogszerűségét, és fellebbezést, valamint perbelépést kezdeményez.
A minisztérium álláspontja szerint a bíróság úgy rendelte el az azonnali jogvédelmet, hogy az építtetőt nem vonta be az eljárásba, továbbá olyan műszaki és szakmai kérdésekben foglalt állást, amelyek érdemi vizsgálata közigazgatási per keretében indokolt. Az indokolás főként a műemléki értékek esetleges vissza nem fordítható érintésére fókuszált.
Közleményükben azt is írták, hogy a fejlesztést széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg, a módosított terveket az Országos Építészeti Tervtanács egyhangúlag támogatta. A tervek alapján
- csökkent a beépített terület,
- nőtt a zöldfelület aránya,
- valamint a környező infrastruktúra
- és homlokzatok felújítása is szerepel a programban.
A parkolási kérdések kapcsán a minisztérium szerint több elem az önkormányzat korábbi kéréseihez igazodott, ugyanakkor ezek nem tekinthetők véglegesen lezárt kérdésnek.
A beruházás érinti az Esterházy- és a Károlyi-palotát is, amelyek teljes körű műemléki felújításon esnek át. A tervek szerint az épületek funkcionális bővítése a műemléki értékek megőrzésével történik.
Az építési és közlekedési minisztérium szerint a Pázmány-campus nemcsak oktatási fejlesztés, hanem átfogó városrehabilitációs program, amely hozzájárulhat a Nemzeti Múzeum környezetének megújulásához.
Ajánlott videók
Csúnyán lebuktak: Kapitány István Shell-kötődésű cégekben érintett, miközben kinyomná az orosz gázt a magyar piacról
