Kritikus szint közelében az európai gáztárolók töltöttsége
A Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint az európai föld alatti gáztárolókban (UGS) található gázkészletek 40 százalék alá csökkentek – közölte a Gas Infrastructure Europe.
Februártól kezdődik a lejtmenet
A föld alatti gáztárolókból február 2-án kivett üzemanyag mennyisége megközelítőleg 742 millió köbméter volt. A hónap eleje óta a tárolókból kivett teljes mennyiség a harmadik legmagasabb februárban. A föld alatti gáztárolókban lévő üzemanyag teljes mennyisége jelenleg körülbelül 44 milliárd köbméter a GIE legfrissebb adatai szerint.
Európában ezen a héten egyenetlen volt a hőmérséklet. Míg a hét első fele meglehetősen hűvös volt, a hétvégére melegebb idő várható az egész régióban.
A szélenergia részesedése az EU villamosenergia-termeléséből átlagosan 20 százalék volt 2025 decemberében, és 19 százalék 2026 januárjában. Az átlagos gázvásárlási ár Európában januárban 415 dollár volt 1000 köbméterenként, szemben a decemberi 334 dollárral a hideghullám közepette.
Az évet 59,07 százalékos töltöttségen indították a gáztározók (a Gas Infrastructure Europe adatai szerint).
Az ellátás és a gáztartalék folyamatosságának biztosításában kulcsszerepet játszanak a föld alatti gáztárolók.
Az európai föld alatti gáztárolókból történő gázkitermelés legutóbbi szezonja 2025. március 28-án ért véget, a tartalékok 33,57 százaléka maradt meg. Jelenleg az európai föld alatti gáztárolók 39,86 százalékos töltöttséggel rendelkeznek (ami 16,2 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt öt év ezen a napon mért átlagánál), szemben az egy évvel korábbi 52,6 százalékkal.
A fűtési szezon október 13-i kezdete óta az EU-országok körülbelül 52,5 milliárd köbméter gázt vételeztek ki a tárolókból.
A nettó kitermelés (a kitermelés teljes szintje meghaladja a betáplált mennyiséget) meghaladta a 47,5 milliárd köbmétert, ami a nyár folyamán betáplált mennyiség 87 százaléka. Ezenkívül a föld alatti gáztárolókból a maximális kapacitásuk elérésétől számított 113. napon kitermelt teljes gázmennyiség 1 százalékkal magasabb, mint az elmúlt öt év ezen a napon mért átlaga.
Gyorsan fogynak az európai gáztartalékok
Ahogy azt korábban megírtuk, 2026. január első felében az európai gáztárolók töltöttségi szintje 59,07 százalék volt a Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint. Ez viszonylag alacsony értéknek számít a gáztartalék terén:
bár 5,8 százalékponttal meghaladja a történelem legrosszabb eredményét, ám 10,9 százalékponttal elmarad a január első harmadára jellemző történelmi átlagtól.
Ráadásul a gáztárolók gyorsan ürülnek, január elején akadt olyan, hogy egy gáznap során a töltöttség 0,76 százalékponttal csökkent.
Az Európai Unió négy országában a gáztárolók töltöttsége már 50 százalék alá süllyedt. Miközben Dánia, Lettország és Horvátország esetében ez az energetikai sajátosságaik miatt (Dánia a megújuló energiaforrásokra épít, Lettországnak a Szovjetuniótól örökölt, „túlméretezett” tárolója van, Horvátországnak pedig kedvez az éghajlata) nem ad okot aggodalomra, addig Hollandia esetében már merülnek fel kétségek.
Az ország a groningeni gázmező tervezettnél korábbi lezárásának következményeivel küzd, ami miatt a gáztárolók szerepe felértékelődött az ellátórendszerben. Ugyanakkor Hága rendkívül sűrű gázvezeték-hálózattal, valamint kiváló norvégiai és LNG-terminálkapcsolatokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy bár a tartalékok mérsékeltek, a helyzet jelenleg még stabil.
Kell-e félniük a magyaroknak?
Magyarország energiaellátása biztosított a miniszterelnök szerint. Hazánk bőven elegendő gáztartalékkal kezdte meg az idei telet, és ehhez eddig alig kellett hozzányúlnia. Orbán Viktor minden reggel foglalkozik a gáztartalékok kérdésével, ezért napi tudása van erről – nyilatkozott korábban a kormányfő a Kossuth rádiónak adott interjújában. A kormányfő ismertette, hogy messze az éves fogyasztás 40 százaléka fölötti tartalékkal kezdte meg Magyarország a telet, és bőségesen van még belőle.
Nem is kell felhasználni belőle, vagy ha igen, csak kis százalékban, mivel folyamatosan érkeznek a szállítmányok.
Messze nagyobb a magyar gáztartalék, mint ami a nyugat-európai országokban megszokott. A miniszterelnök szerint ennek az az oka, hogy Magyarországnak csak egy csövön keresztül van komoly ellátási lehetősége, ezért nagyobb tartalékkal kell dolgoznia.
