A múlt év első kilenc hónapjában a magyarországi mobiltelefon-tulajdonosok 18,3 milliárd forintért vásároltak terméket és szolgáltatást telefonjukon keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a hazai mobiltársaságok erős hitelpiaci szereplőnek is számítanak, még akkor is, ha az általuk biztosított hitelkeret nagysága a 342,7 milliárd forintos 2018-as első kilenc havi személyihitel-folyósításnak mindössze 5,3 százalékát teszi ki.
A mobilegyenleg terhére vásárolt termékek és szolgáltatások között azokat a nem távközlési célú (nem a telefonhasználattal, üzenetküldéssel és internettel kapcsolatos) összegeket tartja nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyeket a jellemzően havidíjas ügyfelek a számukra a szolgáltatójuk által fenntartott havi keret terhére költenek el. Ezen összeget a következő havi távközlési számlán vonja le a szolgáltató.
E körbe éppúgy beletartoznak a csengőhangok, mint a mobiltelefonnal fizetett parkolási vagy autópálya-díjak, vagy a mobiltelefonos lottóvásárlás. Fontos, hogy ez a fizetési mód nem azonos a mobilfizetéssel, amelynél a telefon csak az eszköze a virtualizált bankkártyával történő fizetésnek.
Az MNB nyilvántartása szerint 2018 első háromnegyed évében a mobiltulajdonosok ily módon 12,7 százalékkal költöttek többet, mint az előző év hasonló időszakában. Öt évre visszatekintve a tavalyi volt a legnagyobb bővülés, a 2013-as első kilenc havi érték még csak 11,1 milliárd forint volt. Meglepő viszont, hogy miközben a mobiltelefonos vásárlások összege dinamikusan növekszik, a tranzakciók száma hektikusan változott az elmúlt években:
tavaly szeptemberig például 35,7 millió vásárlást regisztráltak, 12 százalékkal kevesebbet, mint 2017 hasonló időszakában. Emiatt az egy mobiltelefonos fizetésre jutó átlagérték 27 százalékkal 513 forintra ugrott.
A mobilos fizetéseken belül markánsan két nagy csoport „harcát” figyelhetjük meg: a mobiltelefonnal közvetlenül összefüggő, például csengőhangvásárlások, illetve az egyenleg terhére fizetett szolgáltatások (ilyen a parkolás) versenye az elmúlt évben lényegében eldőlt: míg 2013-ban a tranzakcióknak több mint a kétharmadát tette ki a telefont okosító vásárlások aránya, tavaly már csak 26,5 százalékát, miközben 2017-ről 2018-ra 16 százalékkal zuhant a szegmens részaránya.
A mobillal kezdeményezett fizetési tranzakciók csaknem 70 százalékában már valamilyen közvetített szolgáltatást vásárolunk. A mobiltelefon-egyenleg terhére elköltött összeg azonban nem változott ilyen drasztikusan:
a közvetített szolgáltatások részaránya a 2013-as 70,75 százalékról csak 78,5 százalékra nőtt, miközben a mobilhoz köthető vásárlásoké a teljes elköltött pénz 23,3 százalékáról 15,6 százalékra esett.
Az első ránézésre furcsa helyzet nyitja az, hogy parkolásra és matricavásárlásra a kezdetektől többször annyit költenek az ügyfelek, mint csengőhangra, amelynek a díja már egy óra parkolásra sem lenne elég a főváros frekventáltabb körzeteiben.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
