A fürdők húzzák a szállásdíjbevételt is

Nyomós érvként szolgál a hazai fürdőágazat működési feltételeinek javítása mellett az a KSH által kimutatott adat, miszerint a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 71 százaléka a fürdős desztinációkhoz kötődik. Ebben az elsöprő hányadban a Balaton-parti strandok nincsenek benne, szerepel viszont Budapest, ahol a műemlék gyógyfürdők kimutatottan az egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciónak számítanak. A Magyar Fürdőszövetség tavaly megválasztott új elnöke, Boros László Attila a szervezet éves közgyűlése után a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy nem tartja reménytelennek a 27 százalékos áfával működő fürdőszolgáltatások adójának csökkentését, hiszen a kormány hangsúlyozottan támogat fürdőfejlesztési projekteket – jelenleg éppen 85 milliárd forint értékben készül erre, vagyis fontosnak tartja a nemzetközi és országos jelentőségű fürdők vonzerejének erősítését. Csakhogy – tette hozzá az elnök – azt is látni kell, hogy a bérfejlesztések terén mielőbb lépni kell, a növekvő forgalmat csökkenő létszámú állománnyal érték el, az országos átlagbérektől folyamatosan leszakadó fürdőágazati jövedelemszint tovább súlyosbodó problémákat hoz. A fürdőszövetség – elfogadva a szállodaszektorban a kifehérítéstől, vagyis a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ működésétől függővé tett áfacsökkentési tárgyalásokat – önkéntesen, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) együttműködve kívánja forgalmi adatokkal segíteni a turizmusirányítást. A fürdőhelyi rendszerbe belépők havonta összegzett adataikért cserébe az MTÜ-től trendriportokat, akár saját desztinációjuk várható vendégforgalmára vonatkozó értékes piaci adatokat kapnak majd, és hozzájárulnak az ágazat által megcélzott, egységes turisztikai áfa lehetőségének megteremtéséhez.

Az alapvetően a Modern váro­sok program keretében elindult és tervezett fürdőfejlesztések mellett a meglévő, már népszerű gyógyhelyek korszerűsítésének támogatását tartja kiemelten fontosnak a szakszövetség. Az elnök véleménye szerint egyelőre nem újabb településeket kell a fürdőhelyek térképére felírni, hanem a meglévő óriási potenciál fejlesztése lenne sürgős. Tavaly – az előző évhez képest – 2,2 százalékkal több, csaknem 29 millió vendéget fogadott a 224 turisztikai jelentőségű fürdő, 64,2 milliárd forintos bevételük 7,5 százalékkal haladja meg a 2017-es adatsort. A vendégszám növekedési arányát meghaladó bevételemelkedésnek csak egy része származik a belépőjegyek árának emeléséből, a többit kiegészítő szolgáltatásokkal tudták elérni mindenütt. Az elodázhatatlan korszerűsítésekhez azonban – például a rezsicsökkentő energetikai beruházások finanszírozásához – ez nem teremt elegendő forrást, a továbblépés áfacsökkentés nélkül egyre elképzelhetetlenebb – szögezte le Boros László Attila. Az elnök az 5 százalékos áfával együtt bevezetendő 4 százalékos egészségturisztikai hozzájárulásból a fejlesztések és a fürdőkúrák társfinanszírozását is kivitelezhetőnek tartja.