Öregszik a világ atomerőműparkja

Az atomerőművekre is jelentős szerep hárul a fenntartható energiatermelés és az energiabiztonság megteremtése terén a megújulók és más, innovatív technológiák mellett. Csakhogy öregszenek – mutatott rá a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol a szervezet jelentésében.

A tanulmány sorra veszi az e téren mutatkozó aggasztó jelenségeket. A többi között ilyen, hogy miközben a nukleáris termelés a második legkisebb szén-dioxid-kibocsátású áramtermelő technológia a világon, és tavaly a globálisan termelt villamos energia egytizedét adta, sok országban bizonytalan a jövője. Van, ahol biztonsági vagy más okból szakítanak vele, de ott sem haladnak kellő ütemben az új erőművek építésével, ahol a fenntartható energiatermelés eszközeként tartják számon őket.

Igaz, tavaly rekordnagyságú, összesen 11,2 gigawattnyi új nukleáris kapacitást kapcsoltak hálózatra, legnagyobb részben azonban Oroszországban és Kínában.

Pedig az elmúlt ötven évben a nukleáris termelésnek köszönhetően világszerte 55 gigatonna szén-dioxiddal kevesebb került a levegőbe, ez a teljes globális energiatermelés kétévnyi kibocsátásának felel meg.

Ám hiába, tavaly az energiaipar károsanyag-kibocsátása rekordot döntött, mert több környezetszennyező kapacitást helyeztek üzembe, mint semlegest.

A helyzet tovább romolhat, ha nem hosszabbítják meg a még működő atomerőművek üzemidejét, illetve nem adnak át újabb blokkokat. A veszély nagy, mert a fejlett gazdaságok ilyen létesítményeinek átlagos kora 35 év, vagyis sok közeledik a tervezett üzemideje végéhez. Hosszabbítás nélkül a 25 százalékukat be kell zárni 2025-ig. Ugyanakkor – mint az IEA rámutat – a hosszabbítás sokkal kevesebbe kerül, mint egy új erőmű építése, sőt ezek a költségek versenyképesek minden más tiszta technológiával, ide értve a nap- és a szélerőműveket is.

A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható