Az atomerőművekre is jelentős szerep hárul a fenntartható energiatermelés és az energiabiztonság megteremtése terén a megújulók és más, innovatív technológiák mellett. Csakhogy öregszenek – mutatott rá a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol a szervezet jelentésében.
A tanulmány sorra veszi az e téren mutatkozó aggasztó jelenségeket. A többi között ilyen, hogy miközben a nukleáris termelés a második legkisebb szén-dioxid-kibocsátású áramtermelő technológia a világon, és tavaly a globálisan termelt villamos energia egytizedét adta, sok országban bizonytalan a jövője. Van, ahol biztonsági vagy más okból szakítanak vele, de ott sem haladnak kellő ütemben az új erőművek építésével, ahol a fenntartható energiatermelés eszközeként tartják számon őket. Igaz, tavaly rekordnagyságú, összesen 11,2 gigawattnyi új nukleáris kapacitást kapcsoltak hálózatra, legnagyobb részben azonban Oroszországban és Kínában.
Pedig az elmúlt ötven évben a nukleáris termelésnek köszönhetően világszerte 55 gigatonna szén-dioxiddal kevesebb került a levegőbe, ez a teljes globális energiatermelés kétévnyi kibocsátásának felel meg. Ám hiába, tavaly az energiaipar károsanyag-kibocsátása rekordot döntött, mert több környezetszennyező kapacitást helyeztek üzembe, mint semlegest.
A helyzet tovább romolhat, ha nem hosszabbítják meg a még működő atomerőművek üzemidejét, illetve nem adnak át újabb blokkokat. A veszély nagy, mert a fejlett gazdaságok ilyen létesítményeinek átlagos kora 35 év, vagyis sok közeledik a tervezett üzemideje végéhez. Hosszabbítás nélkül a 25 százalékukat be kell zárni 2025-ig. Ugyanakkor – mint az IEA rámutat – a hosszabbítás sokkal kevesebbe kerül, mint egy új erőmű építése, sőt ezek a költségek versenyképesek minden más tiszta technológiával, ide értve a nap- és a szélerőműveket is. Igaz, ettől még drágák: ha legalább tíz évre akarjuk megnyújtani 1 gigawattnyi atomkapacitás életét, annak a költsége a körülményektől függően 500 millió és egymilliárd dollár között van. Ám a villamos energia alacsony nagykereskedelmi ára sok fejlett országban elvette a beruházók kedvét az ilyen – és sok más – energiatermelő projektektől. Marad a bezárás. Az IEA munkacsoportja szerint ez esetben 2040-ig a mai kétharmadával zsugorodik a világ atomerőmű-flottája, ezzel a tavalyi 280 gigawattról kicsit több, mint 90 gigawattra esik az üzemben maradó létesítmények kapacitása. A folyamat fő elszenvedője az lesz, amelyet az Egyesült Államok és Japán követ.
Megnőhet az ellátási zavarok kockázata, megerősödik a gázüzemű erőművek szerepe, és még inkább megnehezül – ráadásul a következő két évtizedben 1,6 ezermilliárd dollárral meg is drágul – a tiszta energiagazdaságba történő átmenet. Ez utóbbi érdekében a mostaninál sokkal nagyobb feladat hárul a nap- és a szélerőművekre.
Az IEA megfogalmazta a borús jövő elkerülését célzó javaslatait is. Ezek: az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, az energiapiacok átszervezése, hogy az energiabiztonságot szolgálják, továbbá az atomerőmű-építések nem közvetlenül jelentkező előnyeinek a beárazása. Biztat a szervezet a nukleáris termelést érintő biztonsági szabályok további szigorítására is a bizalom erősítése érdekében, továbbá az innovatív reaktorok fejlesztésének, építésének ösztönzésére. Bővíteni kellene az atomiparhoz kapcsolódó mérnöki ismereteket is.
