BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Pakson nem lehetett volna „csernobil”

Több okból sem lehetett volna Pakson a csernobili filmet leforgatni, mint ahogyan egy hasonló esemény sem történhetne meg a hazai atomerőműben.

A Paksi Atomerőmű műszaki konstrukciója és működési elve már önmagukban kizárják, hogy a létesítményben az 1986-os csernobili balesethez hasonló történhessen – ismertették Pakson újságírók előtt. Az erőmű biztonsági rendszerei és a normál működéstől eltérő esetekre vonatkozó szabályzata is azt igazolják, hogy

a magyarországi atomerőműben “nem lehetett volna a csernobili filmet leforgatni”, ahogyan az a tájékoztatóra szóló meghívó is kijelentette.

A fentieket a pályája egészét a Paksi Atomerőműben ledolgozott Cserháti András – a Magyar Nukleáris Társaság elnöke – támasztotta alá. A szakember az első pillanattól gyűjtötte a balesettel kapcsolatos híreket, információkat, így összeállított dokementációit folyamatosan leadta az atomerőmű vezetőinek, jelentései eljutottak az akkori “legfelsőbb vezetők” asztalára is. Cserháti András egyike volt annak a négyfős magyarországi küldöttségnek, amelyet más “baráti” országok delegáció mellett meghívtak 1986. agusztus 18-án Moszkvába, a baleset részleteinek ismertetésére.

A Paksi Atomerőmű
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Magyarázata szerint az egyik fő különbség az egyaránt vízhűtéses csernobili és paksi reaktor között, hogy az atomhasadást okozó neutornokat az RBKM típusú csernobiliben grafit, míg a VVER-típusó, vagyis könnyűvizes hazaiban víz lassítja a folyamat szabályozása érdekében. Így viszont a hűtővíz esetleges elvesztéekor – ahogyan az Csernobilban is történt – a grafit fenntartja a láncreakciót, vagyis a folyamat nem önszabályozó, míg a VER reaktorban hűtővíz nélkül önmgaától leáll a lácreakció, vagyis a folyamat önszabályozó. A grafit ráadásul is éghető, míg éghető anyag nincs a paksi reaktorban. Van viszont alatta tartály a reaktorból esetleg kikerülő radioaktív anyag felfogására, hasonlót az RBKM reaktorok alá nem terveztek. Pakson a szabadba kerülő hidrogén sem robbanhat fel az oxigénnel egyesülve, mert azt az e célra telepített berendezések időben összegyűjtik.

A hazai atomerőmű belső szóhasználattal hülyebiztos:

a biztonsági rendszerei nem kapcsolhatók ki manuálisan, de nem engednek meg olyan kísérletezgetést sem, hogy adott gomb megnyomásával elhárítható-e a kibontakozóban lévő katasztrófa. A film szerint Csernobilban nem volt kéznél sugárzásmérő. Egy paksi blokkban ma 200 rögzített doziméter van, és számtalan további a telephelyen.

Cserháti András rámutatott: miközben a szovjet vezetés igyekezett a csernobili balesetet súlyos kezelői hibákra visszavezetni, a létesítmény alapvető tervezési fogyatékosságai alig kerültek szóba. Mindazonáltal a baleset után számos változtatást hajtottak végre a Szovjetunió többi RBKM típusú reaktorán.

Kapcsolódó cikkek