Keveseknek éri meg szervert vásárolni
A legrosszabb, amit egy vállalkozó tehet az informatikai hátterével, ha vesz egy szervert, és az íróasztala alatt tartja a földön – klíma, szünetmentes áramforrás és mindenféle védelem nélkül. Egyre ritkábban lehet találkozni azonban ezzel a megoldással, a számtalan adatvesztés és üzleti kár miatt ma már nagyobb megbecsülést kapnak a szerverek, sőt komplett szolgáltatások épültek köréjük. Már évekkel ezelőtt létrejöttek olyan adatközpontok, amelyekben a vállalatok elhelyezhették saját szervereiket, tehát a központ infrastruktúráját használták: a redundáns áramellátást, a klimatizálást, internetkapcsolatot, a gázalapú tűzoltóellátási rendszereket és magát a fizikai biztonságot. Ezzel a modellel viszont az volt a probléma Hajmási Gergely, a Servergarden kereskedelmi és üzletfejlesztési vezetője szerint, hogy az ügyfeleknek kellett megvásárolniuk és üzemeltetniük a szervert, amellyel ha szombaton történt valami gond, akkor egész hétvégére leállt a cég teljes informatikája, ráadásul hétfőn az ügyfél rendszergazdájának kellett beszereznie a szükséges alkatrészeket, és megjavítania az egységet.
Éppen emiatt jött létre a szerverbérlés-szolgáltatás, amelyben már maga a szerver is az adatközpont tulajdona. Egy szerver beszerzése 600-700 ezer forinttól indul, ami az előfizetéses rendszerben hostingszolgáltatással együtt bérelhető. Az adatközpont az üzemeltetésért is vállalja a felelősséget, ha – a példánál maradva – szombat éjjel leég az alaplap, a szolgáltató pillanatok alatt kicseréli a raktáron lévő tartalék eszközökből. Az evolúció következő lépése a szervervirtualizáció volt: egy nagyobb teljesítményű szerver kapacitását felosztották sok apró részletre. A cégek ugyanis a saját szerverük kapacitásainak általában elenyésző részét, olykor csak a 10-20 százalékát használják ki. A szakember szerint a virtualizáció előnye, hogy rugalmasan változtatható a kapacitás, úgy használják a vállalkozások, mint egy közművet: annyira folyik a víz, amennyire megnyitják a csapot, és annyit fizetnek, amennyi vizet elfogyasztottak.
A virtualizált szerverhez hasonlóan működik az IT-felhőből nyert szerverkapacitás, és olyan szolgáltatások is elérhetők, amelyek megkönnyítik a rendszergazdák munkáját, néhány kattintással telepíthetők a cég működéséhez szükséges programok. „A felhőnek az a hátránya, hogy megfoghatatlan, nem lehet megmutatni, hogy ez az a szerver, itt működik a cég rendszere. Hiszen elosztva, több tárhelyen működik, és ez még félelmeket kelt a döntéshozókban” – mondta Hajmási Gergely. A felhő esetében nemcsak az erőforrás után kell fizetni, hanem adatforgalmi díjat is felszámolnak. Ez azért problémás, mert nehéz megbecsülni, hogy mennyi lesz hó végén a számla, és nincs semmilyen ráhatása az ügyfélnek arra, hogy ne szálljanak el a költségek. A nem felhőalapú konstrukcióknál többnyire fixen tervezhető átalánydíjat kell fizetni. A szakember szerint egy átlagos hazai kkv-nak ma már csak akkor éri meg saját szervert vásárolni, ha arra pályázat biztosít forrást, vagy olyan területen dolgozik, ahol nagy erőforrás-kapacitásra lesz szüksége. Az utóbbi esetben is érdemes azonban minden járulékos költséget számításba venni, mint a szupport díj, az amortizáció, a szerverszoba kialakításának és működtetésének költsége, villanyszámla, valamint a szerver biztonságos és folyamatos üzemeltetésének biztosításával járó kockázatok és ezeknek a költségei.
