Jól jövedelmezett a múlt évben a gáz
Tavaly 444,69 petajoule-nyi földgáz érkezett Magyarországra, ami annak ellenére magas érték, hogy elmarad a 2017-estől: a 2015-ösnek már a kétszeresét közelíti. Emiatt az akkori 24,4 százalékról a múlt évre 34,3 százalékra emelkedett a gáz részesedése a halmozatlan hazai energiaforrásokból – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiadványából.
A belföldi gáztermelés eközben 59-ről 61 petajoule-ra emelkedett. Az okokra a kiadvány nem tér ki, de a növekedést segíthette, hogy a mezők többségét ellenőrző Mol kútjainak hozamát növelő beruházásokat is indított.
Tovább javult 2018-ban a földgáz felhasználásának hatékonysága, azaz egységnyi GDP előállításához kevesebb gázra volt szükség, mint az előző évben. E mutató egyébként 2003 óta egyre jobb, bár a tendencia kétszer is megtört.
A gázkereskedők tavaly 4,81 milliárd köbméter földgázt adtak el 350,86 milliárd forintért, ennek alapján egy köbméter átlagosan 73 forintba került. Ez jóval több a 2017-re számolható 59 forintnál. Az egyetemes szolgáltatásban 3,71 milliárd köbméter gáz fogyott, amiből a szolgáltatóknak 321,18 milliárd forint bevételük származott a kiadvány szerint, ami 86,57 forint köbméterenkénti árat jelent. Bár ez magasabb ár a versenypiacinál, de – a változatlan hatósági tarifák miatt – az eladók nem tudták kihasználni a gáz piaci drágulását, így a fajlagos bevételük még kisebb is lett a 2017-es 86,72 forintnál.
Az egyetemes szolgáltatásban a legtöbb gázt a lakosság vásárolja. A múlt évi felhasználása 3,35 milliárd köbméterre csökkent az egy évvel korábbi 3,62 milliárd köbméterről, a szolgáltatók e szegmenshez tartozó árbevétele pedig 281,05 (2018), illetve 303,79 milliárd forint (2017) volt. Ennek alapján a 2017-es átlagos lakossági gázár köbméterenként 83,83, a 2018-as pedig 83,82 forint volt.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatják
