A nagy AI-sztori: mi lesz a valóság, ha az AI átveszi a médiát?
A mesterséges intelligencia körüli viták gyakran technológiai kérdésekről szólnak: mennyire okos egy modell, milyen gyors, mennyire pontos vagy mennyire veszélyes. Szadai Károly médiatörténész, az NMHH Médiatanácsának tagja szerint azonban valójában nem ez a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy közben hogyan változik meg az ember. „Az utolsó határok bomlanak le, és az érzelmeinket adjuk át” – fogalmazott A nagy AI-sztori legújabb adásában. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
A mesterséges intelligencia nem önmagában értelmezhető technológiai fejlesztés, hanem egy hosszú médiatörténeti folyamat része. A könyvnyomtatás megváltoztatta az olvasást, az internet a kommunikációt, a generatív AI pedig most azt alakítja át, hogyan jutunk információhoz, és hogyan értelmezzük a valóságot. A könyvnyomtatás idején az emberek közelebb kerültek az eredeti forrásokhoz, míg az AI korában újra interpretációkat kérünk, csak most már a géptől.
Az AI már nem csak eszköz
A beszélgetés egyik legfontosabb kérdése az volt: az AI még mindig csak eszköz, vagy már több annál? Szadai Károly szerint az ember hajlamos megszemélyesíteni mindent, ami beszél hozzá. A nyelvi modellek pedig pontosan erre épülnek: természetes nyelven kommunikálnak, emberi hangon szólalnak meg, és olyan reakciókat adnak, amelyek társas helyzetet imitálnak. Példaként egy társasházi jegyzőkönyvet említett, amelyből AI segítségével generált podcastet hallgatott meg az autójában. A száraz dokumentumból így egy könnyen befogadható, „emberi” beszélgetés lett.
Szadai Károly szerint a probléma éppen az, hogy ezeket a humanizáló dolgokat szeretjük.
Aczél Petra arról beszélt, hogy egyre többen fordulnak AI-rendszerekhez lelki vagy emberi problémákkal. Az AI mindig elérhető, mindig türelmes, és szinte folyamatosan megerősíti a felhasználót. Nem kérdez vissza kényelmetlenül, nem konfrontálódik, nem fárad el. Ez könnyen alakíthat ki érzelmi kötődést vagy akár függőséget is.
Szadai Károly szerint ráadásul már most megjelentek azok a rendszerek, amelyekkel romantikus vagy intim kapcsolatot lehet szimulálni arccal, hanggal és személyiséggel. Ez szerinte már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a valóság fogalmának átalakulása.
A szabályozás lemaradt
Európa próbálja szabályozni az AI-t, de valójában nem itt történik a fejlesztés. A nagy modellek az Egyesült Államokban és Kínában készülnek, miközben az európai szabályozás sokszor lassú, és nehezen reagál a technológia sebességére. Szadai Károly szerint az igazi probléma nem is feltétlenül a szabályozás hiánya, hanem az önkorlátozás hiánya. Nem látja annak jelét, hogy a technológiai cégek maguktól lassítanának vagy korlátokat húznának.
Fontos beszélni a gyermekvédelemről is: Szadai Károly szerint a gyerekek ma olyan rendszerekkel beszélgetnek, amelyek mindig pozitív visszajelzést adnak, mindig meghallgatják őket, és folyamatos figyelmet biztosítanak számukra. Közben viszont
a gyerekeknek még nincsenek meg azok a kompetenciáik, amelyekkel kritikusan tudnák kezelni ezeket az interakciókat.
A legaggasztóbb szerinte az, hogy mindeközben alig érkeznek társadalmi vagy szabályozói reakciók.
A műsorvezető azt kérdezte: mi történik akkor, ha a médiatartalmak többségét már nem emberek, hanem AI-modellek gyártják?
Szadai Károly ezzel kapcsolatban elmondta, szerinte ez már részben meg is történt. Az internetes tartalmak jelentős részét algoritmusok formálják, és a hírfogyasztásunk nagy részét is algoritmusok irányítják.
A legnagyobb veszélynek azonban nem ezt tartja, hanem azt, hogy egyre kevésbé érdekel minket a valóság: „Arra vagyunk kíváncsiak, hogy azt halljuk, amit mi gondolunk.” És ha ez valóban így van, akkor a generatív AI nem egyszerűen új technológia lesz, hanem a valóság személyre szabott verzióinak gyártója.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Hogyan alakítja át az AI a forrásokhoz való viszonyunkat? (04:44)
- Nincs időnk felmérni az AI következményeit (08:01)
- Miért érzi gyengének az európai AI-szabályozást? (11:52)
- Mi történik, ha már teljes filmeket gyárthatunk AI-jal? (14:02)
- Hogyan alakítja át az AI az emberi kapcsolatok fogalmát? (15:06)
- Miért aggasztó az AI szerepe a gyermekek életében? (21:30)
- Honnan tudjuk majd, hogy egy tartalmat ember vagy AI készített? (25:56)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
