Most viszik el éppen a gázt Európa elől: kiderült, hogy áll Magyarország a föld alatt – ha gyorsan lépne hazánk, azzal nem járna jól
Folyamatosan telnek a hazai föld alatti gáztárolók, de a május 15-ig bespájzolt 2,38 milliárd köbméternél csak a 2022-es 1,59 milliárd köbméter volt kisebb mennyiség az elmúlt néhány évben. A négy évvel ezelőtti negatív rekord az energiaválság évére esett, míg a mostani, kisebb lendületű tárolás a nemzetközi olaj- és gázellátási nehézségek időszakára.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) diagramjáról az is leolvasható, hogy például 2020-ban és 2023-ban csaknem kétszer akkora volt a magyarországi gázkészlet, mint most. Az Európában és Magyarországon jellemző alacsony töltöttséget részben magyarázza, hogy alacsony volt a kiinduló állapot is, azaz a szokásosnál jobban a tárolók mélyére néztünk a télen.
Nincs gond, ha van importforrás – de most épp szűkül
A jelenlegi, viszonylag alacsony szint miatt azonban csak akkor kell aggódni, ha nehézkesnek ígérkezik tárolók felöltése. Idő még van, és nagyjából kielégítő a globális cseppfolyósgáz- (LNG) kínálat is. A kereskedők pedig igyekeznek minél kedvezőbb feltételek mellett betárolni. Az árakat azonban a geopolitikai események a szokásosnál erőteljesebben mozgatják. Most például az uniós gáztárolók feltöltéséhez nagyjából elég amerikai LNG egy részét elszívják a szezonálisan nagyobb igényű ázsiai vevők, mindenekelőtt Japán, ezzel pedig az árakat is felhajtják. Tegnap az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium már jelezte is, hogy az orosz gáz (Magyarország is döntően oroszt gázt vásárol) idei exportára 11 százalékkal nő, bár 2027-ben meredeken esik. Az orosz Árindexek Központjának (CPI) frissített becslésében az átlagos 2026-os exportár már 290 dollár ezer köbméterenként. Februárban még azt jósolta, hogy 256 dollárra csökken.
Az Equilor május eleji elemzésében is az áll, hogy a mostani árak magasabbak a télre várt határidős jegyzéseknél, vagyis jelenleg nem éri meg betárolni. Ha így folytatódik, Európa nem éri el a tél kezdetére a megcélzott tárolási mennyiség 80 százalékát.
Volt már több gáz is a hazai tárolókban
A hazai tárolók átlagos töltöttsége május 25-én 47,41 százalékos volt az uniós statisztika szerint. Az arány úgy jött ki, hogy a Hexum Zrt. biztonsági készletekre is vigyázó, kisebb létesítménye 74,65 százalékon állt, míg az európai összevezetésben is jelentős nagyságú Magyar Földgáztárolóé (MFGT) 27,79 százalékon. Az MFGT-nél van a lakossági piac téli ellátáshoz szükséges mennyiség is.
Az európai gáztárolók együtt átlagosan 38,21 százalékig teltek meg gázzal. Bár ez a magyarországinál mintegy 9 százalékkal rosszabb adat, nem mindegy,
- hogy milyenek az egyes országok importlehetőségei,
- hogy a gáznak mekkora súlya van az ország energiamixében,
- illetve hogy a betárolt gázmennyiségből az ország fogyasztásának mekkora hányada elégíthető ki.
Az utóbbi mutató esetében az uniós érték 12,29 százalék, ennél a hazai 29,95 százalék bő kétszer jobb.
A rekorder Lettország 82,62 százalékkal, ráadásul úgy, hogy a tárolója csak 31,15 százalékig van tele.
Magyarországra a kedd déli állapot szerint négy irányból (Szerbián, Ausztrián, Horvátországon és Románián át) érkezik földgáz. A közvetlen kivitel, amely jó eséllyel tranzit, egyedül Szlovákián keresztül.
Szenzáció: óriási gázmezővel hozták hírbe Magyarországot, az MVM-re figyel most mindenki – rengeteg energia érkezhet, de ez nem tetszik mindenkinek
Az OMV Petrom elindította a Fekete-tengerből, a Neptun Deep mezőből kitermelendő földgáz értékesítésének előkészítési folyamatát – és ezzel egy időben komoly dilemma elé került a román állam. A vállalat több évre szóló megállapodást kötne több milliárd köbméternyi gáz eladásáról, amely iránt a magyar állami energetikai cég, az MVM is érdeklődik – írja a Maszol a HotNews.ro alapján.
A helyzet érzékenységét az adja, hogy a román offshore-törvény értelmében az államot elővásárlási jog illeti meg a tengeri gázkészletek esetében. Ez azt jelenti, hogy az OMV Petrom köteles elsőként a román államnak felajánlani az eladásra szánt mennyiséget, és csak akkor értékesítheti másnak, ha Bukarest visszautasítja az ajánlatot, vagy nem válaszol időben. Csakhogy jelenleg ügyvivő kormány vezeti az országot, a jogköre korlátozott, ezért nem hozhat olyan stratégiai döntést, amely hosszú évekre meghatározza Románia energiapolitikáját.
A törvény mindössze hét napot ad az államnak a döntéshozatalra. Az OMV Petrom május 8-án küldte el hivatalos ajánlatát, így a válaszadási határidő május 15-én lejárt. A román fél végül az utolsó pillanatban jelezte: élni kíván az elővásárlási joggal, ugyanakkor kérte a tárgyalások elhalasztását június közepéig, abban bízva, hogy addig teljes jogkörű kormány alakul.
A kabinet attól tart, hogy ha nem sikerül időben megállapodniuk, a fekete-tengeri gáz jelentős része exportra kerülhet.
A Neptun Deep projekt Románia egyik legfontosabb energetikai beruházása: a kitermelést 2027-ben indítaná az OMV Petrom és az Romgaz. A szakértői becslések szerint a mező mintegy 100 milliárd köbméter földgázt rejt, ami olyan nagy mértékben növelheti Románia termelését, hogy akár regionális energetikai szereplővé is teheti az országot.
A magyar MVM neve nem először merül fel román energetikai ügyekben. A vállalat korábban megpróbálta felvásárolni az E.ON romániai leányvállalatát is, ám a hatóságok nem hagyták jóvá a tranzakciót. Bukarest akkor nemzetbiztonsági és energiabiztonsági aggályokra hivatkozott.
