Túlfűtötté vált és erősödik a belföldi turizmus

A meglévő 20 ezer budapesti hotelszoba mellett további három-négyezer nyílik meg két-három éven belül, csaknem 20 százalékos kapacitásbővülést eredményezve. A szállodafejlesztési lázat vidéken az állami támogatások is fűtik. A Kisfaludy szállodafejlesztési konstrukció keretében 45-70 százalékos támogatási intenzitással több tízmilliárd forint pályázati forrást kínáltak szálloda és panzió építésére, valamint bővítésre és korszerűsítésre a kiemelt fejlesztési térségekben. Tokaj, a Felső-Tisza és a Nyírség, valamint Sopron–Fertő és a Balaton térségében már lezárultak a pályázatok, akárcsak a Dunakanyarban a panzió- és szállodaépítésre kiírtak, a szállodafelújítás további 600 millió forintos tenderében azonban még nem hirdettek nyerteseket.

Budapesten piaci alapon szerveződnek a projektek, vidéken viszont, ha nincs támogatás, akkor hosszú távú türelmes tulajdonosi attitűd kell a beruházási költségek megemelkedése miatt, hiszen a négycsillagos vagy nagyobb projekteket nehéz visszaigazolni piaci alapon – összegezte a Világgazdaság kérdéseire Németh Richárd, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető partnere. A szakértő hangsúlyozta, hogy a budapesti és a vidéki szállodapiac számos ponton eltér egymástól. Budapesten mind a foglaltság, mind az átlagár folyamatosan növekszik, itt az új kínálat növekedését visszafogja a szűkös fejlesztői kapacitás okozta lassulás, és a szálláshelyi kapacitásbővülés nem éri el a kereslet növekedésének volumenét. A szállodák folyamatosan tudták és tudják növelni átlagáraikat, a trend folytatódhat is a nagy sportrendezvények és nemzetközi konferenciák árfelhajtó hatása révén.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke, Flesch Tamás lapunknak kifejtette, hogy a Hungexpo területén 2021-re megépülő nagy konferencia-központ jelentős mérföldkő és számottevő potenciál a budapesti rendezvénypiacon. A fejlesztés alatt lévő szállodák belépésével sem alakul ki túlkínálat, és remélhetőleg negatív spirált kavaró árverseny sem, az egymás alá ígérő hotelek ugyanis új vendégkört biztosan nem hoznának Budapestre, legfeljebb egymástól vennék el a meglévőt – véli a szállodaszövetségi elnök.

A belföldi turizmus azonban a BDO ügyvezetője szerint túlfűtötté vált, az utóbbi másfél-két évben a bruttó átlagbérek emelkedésével nőtt ugyan a szabadon elkölthető jövedelem, de az utazási költés annál nagyobb arányban nőtt. Ennek hatására – mindenekelőtt a termálrégiókban – a belföldi turisták a kieső külföldiek helyébe léptek, de már van olyan vidéki város, ahol a csökkenő vendégszámot magasabb költésűvel tudták pótolni. Az MSZÉSZ elnöke szerint összességében soha ilyen jó helyzetben nem volt még a magyar turizmus, a termék szép, az állami források is adva vannak, és ezzel együtt a lehetőség is, hogy a legjelentősebb nemzetgazdasági ágazattá fejlődjön a terület. A jövő évi szállodai áfacsökkentéssel megmaradó forrásból a munkabérek korrekciójára és fejlesztésekre kell költeni, a kedvezményes adónak csak egy része marad a tulajdonosoknál. Budapestet jelenleg segíti a gyenge forint, de az árfolyamhatás euróalapon már kisebbíti az eredményeket, helyenként el is tünteti, ami nemzetközi szinten versenyképességi problémákat vet fel – figyelmeztetett Németh Richárd. Budapest a régiós szállodapiacon sem számít drágának, sem túlárazottnak, ráadásul mind a munkaerő megtartásához, mind külföldről történő hazacsábításához további fizetésemelésekre van szükség – tette hozzá Flesch Tamás.

Az eurózóna gazdaságának lassulása óvatosságra int, a dekon­junkturális hatásoktól a magyar turizmus sem függetlenítheti magát, különösen Budapesten, ahol a vendégkör zömét a külföldiek adják. A szállodapiacra belépők mindenesetre most azt látják, hogy nagyon gyorsan meg tudják tölteni a házakat, főleg, ha van egy jó márkanév, másfél-két év alatt stabilizálódik a foglaltsági szint. Budapest iránt intenzív az érdeklődés, legalább tizenöt-húsz olyan tervezés vagy építés alatt lévő projekt van, amely nemzetközi brandhez vagy üzemeltetőhöz kötődik, és jelzi a magyar turizmusban rejlő potenciál elismertségét a világpiacokon.