Sikeres üzleti éven van túl a KPMG csoport
N. L. N. | Sikerrel zárta a szeptemberben véget ért üzleti évet a KPMG csoport Magyarországon:
a társaság 26,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ebből 15 milliárd forintot a nemzetközi üzletág, főként a szolgáltató központ hozott – mondta Robert Stöllinger, a KPMG 17 év után leköszönő hazai vezérigazgatója. Míg 2003-ban a bevétel 62 százalékát adta a könyvvizsgálat, az idei üzleti évben csak 24 százalékot tett ki a bevételekből.
Rózsai Rezső, az új első számú vezető szerint a válságra viszonylag könnyű felkészülni, ennél összetettebb feladat a most tapasztalható rendkívül gyors növekedés miatt szükséges változásokat lekövetni. A gazdasági, szabályozási változások mellett egyre hangsúlyosabban kerülnek elő a társadalmi elvárások – a nem megfelelő teljesítés ugyan ezen a területen közvetlen büntetéssel nem jár, ám a bevételekre gyakorolt hatásuk jelentősebb, ráadásul idővel a társadalmi elvárások sok esetben jogszabályokban testesülnek meg. Ebben a helyzetben felértékelődik a tanácsadás.
Változik a könyvvizsgálat is: a korábbi évekhez képest ma már nem elfogadható a szabályozói oldal és a sajtó számára, hogy a feltárt problémák a rendelkezésre álló könyvvizsgálói eszközökkel nem térképezhetők fel. A digitalizáció révén a korábbi szúrópróbaszerű ellenőrzések helyett ma már a könyvvizsgálaton áteső ügyfelek minden adata rendelkezésre áll, amelyekből adatelemzés révén már nemcsak a múltra vonatkozó visszamenőleges véleményt tudnak adni, hanem időben előrevetítve jelezhetik, milyen lépéseket érdemes tenni, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi gondok.
Beer Gábor, a tanácsadási üzletág vezetője szerint egyre többször vannak olyan szabályozói követelmények, vélemények, amelyeket előzetesen modellezni kell, emellett kiemelt tanácsadói feladat a hagyományos iparági, szolgáltatói szereplők és az IT-vállalatok közötti párbeszéd moderálása.
Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat is érdemben változik, mivel egyre több adatot kap meg valós időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online pénztárgépekből, az EKÁER-ből és az online számlákból. Az adatok elemzése viszonylag gyorsan kimutatja azokat a jellemzőket, amelyek révén az eddigieknél sokkal pontosabban meghatározható, ki az, aki csak megtévedt, s ki az, aki szándékosan kerüli a legális megoldásokat. Ezáltal Beer Gábor szerint a NAV a korábbi géppisztolyát távcsöves puskára cserélte. A rendelkezésre álló adatok alkalmasak lehetnek arra, hogy az adóhatóság az alap-áfabevallást, a későbbiekben pedig akár a társasági adó bevallástervezetét is elkészíthesse, ám a szakember hangsúlyozta, ez az ajánlás valószínűleg csak az egyszerűbb vállalkozásoknak lehet megoldás.
