Kapósabb lett a havi matrica a hetinél

Mekkora idei bevétellel számol a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.?

A tavalyi bruttó 315 milliárd forint után várhatóan 364 milliárd forintot termelünk a költségvetésnek. Várakozásunkat arra alapozzuk, hogy november végéig 16 százalékkal több pénz folyt be útdíjból és e-matrica-vásárlásból, mint az előző év azonos időszakában. Az útdíjak esetében több mint 18, a matricáknál mintegy 10 százalékos az eddigi növekedés. Abban bízunk, hogy a jövő évi útdíjbevételeink is elérik az idei szintet, annak ellenére, hogy Németországban technikai értelemben az idén recesszió volt, az útdíjbevétel pedig mintegy 80 százalékban függ az ipari termelés alakulásától. A hazai GDP azonban a csúcson van, és a belföldi szállítások ellensúlyozhatják a tranzit esetleges csökkenését.

Az utak túlzsúfoltsága nem vezethet a forgalom, egyúttal a NÚSZ bevételeinek zsugorodásához?

Nem látunk erre utaló jelet, az utak egyelőre bírják a terhelést. Tavaly körülbelül

4 százalékkal nőtt a forgalmuk, ebből 5,5 százalék jutott a tranzitra.

Hogyan oszlanak meg a NÚSZ útdíj- és e-matrica-bevételei?

A teljes útdíjbevétel csaknem fele a Magyarországot tranzitútvonalnak használó külföldi árufuvarozóktól származik, az állam lényegében velük tudja megfizettetni az útkarbantartások és -bővítések költségeit. A 3,5 tonna össztömegűnél nagyobb tehergépjárművek után befolyó e-útdíj adja a NÚSZ teljes bevételének a 75 százalékát. Számukra a NÚSZ lehetővé tette a HU-GO rendszerben történő fizetést, amelyben már több mint 400 ezer jármű és majdnem 115 ezer kül- és belföldi fuvarozó ügyfél regisztrált. A bevétel fennmaradó negyede mintegy 15 millió e-matrica eladásából származott, amelyet nyolcmillió rendszámra adtunk el. Azt tapasztaljuk, hogy a heti (tíznapos) matrica helyett – amelyet többségben már csak külföldiek vásárolnak – egyre többen vesznek havit, amelyből az idén eddig 12,6 százalékkal több kelt el, mint egy éve. Havi helyett pedig sokan vesznek évest. A kamionok után befizetett útdíj aránya egyébként már két éve is meghaladta az 50 százalékot, az e-matrica súlya ettől kissé elmarad.

Okozhat-e problémát az év végi dömpingszerű matricavásárlás?

Bár a legtöbb autós még a benzinkutaknál vesz matricát, nő a NÚSZ saját internetes értékesítésének a súlya is. Ez azért is fontos, mert a mienk az egyetlen olyan elektronikus felület, amelyen nem kell kényelmi díjat fizetni a vásárlásért. Az idén eddig egyébként összesen mintegy 500 millió forint el nem költött kényelmi díj maradt azoknak a zsebében, akik az egyéb elektronikus megoldások helyett az állami útdíjszolgáltató online felületén, az ematrica.nemzetiutdij.hu oldalon vásárolták meg az autópálya-matricájukat. Az éves matrica kényelmesebb beszerzésére 2016-ban indítottuk meg az előértékesítést. Az idén, december első hetében több mint 20 ezer 2020-ra érvényes éves matrica fogyott, közel harmadával több, mint tavaly ilyenkor. További könnyebbség, hogy a megyei és az éves matricák is használhatók a következő év január 31-én éjfélig.

Mit tesz a NÚSZ, hogy megkönnyítse az eleve sok matricát vásárló partnerei dolgát?

Már van e célra egy nagyvásárlói programunk a flottával rendelkező partnereinknek, ezt 2020 őszén kibővítjük. Ez év végéig a NÚSZ több mint 160 vállalattal köt nagyvásárlói szerződést, köztük állami tulajdonúakkal is. A Volánbusszal például most állapodtunk meg, a MÁV-val éppen egyeztetünk. A fuvarozói érdekképviselet kérésére jövőre bővítjük az utólagos banki utalásos ügyfelek körét, és terveink szerint – hatodikként – fizetéskor elfogadjuk majd az UTA üzemanyagkártyát is. Jövőre a webes felületünket újabb szolgáltatásokkal, például útvonaltervezővel és e-matrica-vásárlóval szeretnénk kiegészíteni. Hosszabb távon a telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül is lehetővé tennénk például a pótdíjbefizetést és az e-matrica-vásárlást.

Mennyivel tud majd többet ez

az útvonaltervező a már piacon lévőknél?

Például a regisztrálás után, a rendszám alapján már tudja, hogy milyen matricával rendelkezik a járműtulajdonos. Ezt is figyelembe véve tervet készít a megadott útvonalra, számontartja, hogy mikor jár le a matricája, javaslatot tesz, hogy hol, mikor, milyen matricát célszerű az autósnak vásárolnia.

Régiós összevetésben vonzók-e a hazai

útdíjak és e-matrica-árak?

Reálisabbnak tartom a csak Szlovákiával és Csehországgal való összehasonlítást, mint a Magyarországnál jóval nagyobb Lengyelországgal. Igaz, még így is kicsit az almát vetjük össze a körtével, de például az előbbi két országénál jóval nagyobb a magyarországi autópályák hossza. Fontos kiemelni a Pest megyei matricát, amely körülbelül hárommillió embernek teszi lehetővé ötezer forintért mintegy 300 kilométernyi pálya használatát akár tizenhárom hónapon át úgy, hogy az autósok a pályán maradhatnak a megyehatár utáni első lehajtóig. Ennyi autós majdnem a fele Szlovákia teljes népességének, az autópálya hossza pedig a szlovákiai pályák fele. A Pest megyei matrica hungarikum, nincs még egy ilyen lehetőség a régióban.

Hogyan kárpótolhatók azok a teherautó-tulajdonosok, akiknek a járművei csak lassan haladhatnak a fizetős szakaszokon az útépítések, javítások miatt?

Egy gyorsforgalmi út bizonyos szolgáltatásai, például a pihenők, a leállósáv, az eltérő szintű csomópontok, a lassabb haladás ellenére változatlanul elérhetők. Ráadásul a lassabb teherautók ugyanúgy terhelik a környezetet és az utakat, mint a gyorsabban közlekedők.

Mekkora bevételkiesést okoznak a NÚSZ-nak az útdíjfizetést vagy a matricavásárlást elmulasztók?

Tavaly sajnos megugrott a jogtalan úthasználat, ezért az idén fokoztuk az ellenőrzést. A külföldi trükközők ellen például külföldi behajtócégekkel léptünk fel, belföldön pedig öt járművel végeztünk menet közbeni ellenőrzést. E járművek számát jövőre tizenkettőre kívánjuk emelni. Az év első tizenegy hónapjában 8 százalékkal nőtt azok száma, akikre pótdíjat róttunk ki, mert nem vásároltak e-matricát. Októberig 5,8 milliárd forint pótdíjat hajtottunk be tőlük visszamenőlegesen, az év végéig pedig meg is haladjuk a múlt évi értéket. Viszont a belföldi kamionosok körében 50, a külföldieknél 15 százalékkal csökkent az útdíjat nem fizetők aránya. Ami a külföldi felségjelű e-matricás bliccelőket illeti, esetükben majdnem 30 százalékkal javult a behajtási hatékonyságunk a külföldi behajtó partnereinknek köszönhetően. Rendszerünk annyira hatékony, hogy külföldön is érdeklődnek iránta, ahogy a belföldi társhatóságok is. Jövőre már azt is fokozottan fogjuk ellenőrizni, hogy a külföldi fuvarozók rendelkeznek-e a járműveik környezeti besorolását igazoló dokumentumokkal.

Említette a külföldi érdeklődést. Eddig milyen külpiaci sikereket ért el a NÚSZ?

Tucatnyi országban indultunk, vagy szeretnénk indulni tendereken, és együttműködésekben is részt veszünk. Mégis inkább a közeli Szerbiát emelném ki, mert szomszédos ország, amely a népessége nagysága és a tranzitjellege miatt is hasonlít Magyarországhoz, és a kormányok nagyon jól együttműködnek. Nemzetközi sikereink fokmérőjének nem is azt tekintem, hogy az útdíjfizetési rendszerünket el tudjuk-e adni, vagy sem – hiszen az nagyban múlik a helyi adottságokon is –, hanem hogy milyen egyéb együttműködést tudunk még kialakítani. Az indonéz kormánynak például a NÚSZ és konzorciumi partnerei készítettek egy, az elektronikus útdíjfizetés bevezetésével kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányt. A Szerbia közepén fekvő Kragujevacon pedig egy olyan közös céget szeretnénk alapítani, amelynek segítségével az említett iparvárosban létrehozunk egy mindenféle közlekedési okosmegoldást felvonultató demo cityt, hogy azután a megoldásokat máshol is értékesíteni tudjuk.

A hazai piacra nem készülnek valamilyen okosmegoldással?

A NÚSZ leányvállalata, a Toll Service Zrt. egy éve, a régióból egyedüliként csatlakozott az uniós Maas4EU kutatás-fejlesztési projekthez, amely az egységes európai közlekedési piac létrehozását célozta meg. A projekt részeként Budapesten, Luxemburgban és Manchesterben kifejlesztenek egy-egy közlekedést segítő mobilalkalmazást. A Toll Service által vezetett budapesti munkában részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is. Mellettük öt külföldi is van a projekt nyolctagú konzorciumában. Ám míg a másik két városban még csak a modellek felvázolásánál tartanak, Budapesten már tavaly felmérték a felhasználói igényeket, továbbá összeállították a tervezett szolgáltatáscsomagokat is. Az ingyen letölthető mobility alkalmazás a regisztrálást követően adatokat kér a felhasználó személyes preferenciáiról. Ilyen például, hogy hajlandó-e autót vezetni, vagy mennyit gyalogolna. A megadott úti célhoz ezután a preferenciákhoz igazított útvonaltervet kínál, amelyben szerepelhet taxi, autómegosztó, közösségi kerékpár és más megoldás is. A Toll Service lényegében közvetít majd a felhasználó és a közlekedési szolgáltatók között. A december közepén induló második szakasz valójában egy három hónapos teszt, majd az ezt követő egy hónapos szünet idején végzik el a finomhangolásokat. A harmadik, két hónapos szakaszban már elérhetők lesznek a BKK szolgáltatásai is, ha a társaság addigra előáll az e-jegyével. Ha az applikáció sikeres lesz, a Toll Service Zrt. is szeretne indítani egy hasonlót.