A beszállítók hosszú távú megoldást akarnak a kórházi adósság problémájára

K özös levélben partnerségen alapuló, átlátható, hosszú távú megoldást sürgetnek az egészségügyi beszállítók a kórházi adósság problémájára, mivel tavaly a korábbi években megszokottá vált kórházi konszolidáció elmaradt. A nyilatkozatot négy szakmai szervezet fogalmazta meg, amelyek szinte teljes egészében lefedik a hazai orvostechnikai, képalkotó diagnosztikai, in vitro diagnosztikai és egészségügyi informatikai piacot, valamint a Magyarországon gyártó, fejlesztő, forgalmazó és szolgáltató cégeket. Ezekkel a hazai egészségügyi intézményrendszer összességében több tízmilliárd forintos lejárt tartozásállományt nem rendezett.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter, valamint az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége kiemelte, hogy Magyarországon évtizedek óta megoldatlan az egészségügyi intézmények eladósodása, és annak ellenére is problémás a kórházak gazdálkodása, hogy 2012 óta az állam tulajdonában vannak, és működésük fölött a kormányzat közvetetten mindenre kiterjedő pénzügyi-szabályozási kontrollt gyakorol.

A szakmai szervezetek állítása szerint a Pénzügyminisztérium (PM) egyenként tárgyal a lejárt tartozásokról a legnagyobb beszállítókkal, amelyek esetenként több mint egy éve várják az általuk leszállított orvosi eszközök és gyógyszerek szerződésben rögzített ellenértékének megfizetését. A PM arra kéri az érintetteket, hogy mondjanak le a tőkekövetelésük 20 százalékáról. A levélben arra is utalnak, hogy a késedelmi kamatokról nincs mód egyeztetni. Az írás közlői felteszik azt a kérdést, hogy jogos-e utólag alkudozni az eszközök vételáráról, és hogy nem sérti-e az Európai Unió versenyjogi és versenysemlegességi előírásait, ha az állam csak a legnagyobb beszállítókkal folytat egyeztetést, a kis- és közepes vállalkozásokkal pedig nem.

Az ágazat Magyarországon közvetlenül tizenkétezer, közvetve harmincezer családnak biztosít megélhetést – hangsúlyozták. Azt is leszögezték, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként nem hagyhatja figyelmen kívül a közösségi jogot, és az uniós bíróságok késedelmes fizetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata szerint az állam nem várhatja el azt a vállalkozásoktól, hogy lemondjanak az őket jogszerűen megillető késedelmi kamatról. Hozzátették, hogy a hazai egészségügyi beszállítók a jövőben is készek javaslataikkal támogatni minden olyan intézkedést, amely a szolgáltató állam elveivel összhangban transzparens és versenysemleges módon keres megoldást a kórházi adósságok problémájára.