BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Négy egyetemi ötlet jutott befektetéshez

Mind a négy döntős startupot befektetésre alkalmas­nak találta a zsűri a Startup Campus és a BME Demo Dayen, az egyenként 15 millió forintos befektetéseket az MFB csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. adta.

A Respray projektjének ötletét az adta, hogy a spray kiszerelésű (areoszolos) dezodorok környezetszennyező hatását újratölthető flakonokkal és az azok töltésére szolgáló automatákkal csökkentsék. Magyarországon 12 millió, Európában 1,8 milliárd dezodorpalackot használnak el évente a fogyasztók, amelyek zömét elégetik, mert a palackban lévő túlnyomás miatt nem lehet újrahasznosítani. Az égetés során felszabaduló káros anyagok mennyisége megközelíti az autók károsanyag-kibocsátását. Ezt a problémát a Respray a palackok sokszori újratölthetőségével és egy káros hajtógáz nélküli technológiával oldja meg. A vásárlók magukkal vihetik a drogériába a flakont, és egy automata segítségével maguk újratölthetik. Ezzel a megoldással csökkenne a gyártók csomagolási költsége, és radikálisan csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátásukat is. Európában 6 milliárd, Magyarországon 37 millió euró a piac mérete, ennek közel a felét az aeroszolos dezodorok teszik ki. A Hiventures befektetésével az első automatát és a palackok prototípusát szeretnék kifejleszteni.

Az Agromachine arra talált megoldást, hogy a fatelepítés után az ültetvények egy része elpusztul a nem megfelelő vagy látens betegségeket hordozó szaporítóanyag miatt. A startup kifejlesztett eljárásával és a rá épülő szolgáltatás segítségével ki lehet szűrni a beteg facsemetéket. Számításuk szerint almaültetvények esetében hektáronként akár 5 millió forintot is megspórolhatnak a termelők három év alatt az Agromachine-nel, ugyanis nagyjából 30 százalékos a kipusztulási arány az ültetvényeken. Sok facsemete már a faiskolában is megfertőződhet, amit aztán továbbvisz. A startup alapítói olyan szolgáltatást építenek fel, amely felismeri a növényekben lévő kórokozókat, egy méréssel a látens betegségeket is megállapítja, és a fajtaazonosítást is elvégzi. A cél, hogy eddig nem ismert kórokozókat is azonosítani tudjanak. A mezőgazdaság gyümölcs- és szőlőágazatára koncentrálnak. A piac évente Magyarországon 30-40 millió szaporítóanyag bevizsgálását jelentheti, globálisan ez 4 milliárd felett van.

A DeepAgro szintén mezőgazdasági problémára talált választ, az agráriumban ugyanis az öntözővíz 60, a növényvédő szerek 40 száza­léka feleslegesen kerül ki a földekre. A klímaváltozás miatt hatékonyabban kell gazdálkodni az erőforrásokkal, a gazdák azonban kevés adattal rendelkeznek a termelés optimalizálásához. A DeepAgro tanácsadó platformja és szenzorhálózata megfizethető megoldás az adatalapú gazdálkodáshoz. A gazdák több termést érhetnek el a rendszerrel, kevesebb költség és erőforrás felhasználása mellett. A termőterületen kihelyezett szenzorokkal követik a csapadékmennyiséget, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a talajhőmérsékletet és a talajnedvességet. A platform a gépi tanulás segítségével előrejelzéseket és termelési javaslatokat is ad az adatok alapján.

A SmartSense a gyógyszeripar számára fejlesztett innovációt. A gyógyszeriparban a minőség-ellenőrzés időigényes és komplex folyamat, a rossz minőségű hatóanyagok kezelése drága, és piacra jutás esetén egyéb járulékos költségek is vannak. Ezek összessége évente nagyjából a gyártási költségek 25 százaléka, mintegy 50 milliárd dollár. A gyógyszergyárak számára ezért egy olyan terméket dolgoznak ki, amellyel a gyártás folyamán hatékonyan tudják ellenőrizni a minőséget. Minimalizálják annak a kockázatát, hogy a betegekhez nem megfelelő minőségű gyógyszer jut el. Az optikai szenzoros termékük jól adaptálható, karbantartás nélkül hosszú üzemidővel működőképes, továbbá figyelmeztetni tudja az operátort a változásokra.

Mind a négy döntős startup 15 millió forintos befektetést kapott, és folytatódik a csapatokkal a közös munka a Startup Campus, a BME és a Hiventures programjában.

„Nagy kihasználatlan innovációs potenciál van ma Magyarországon, és az egy négyzetméterre jutó szürkeállomány az egyetemeken a legmagasabb. Nagyon sok jó ötlet van az egyetemeken, mégis kevés startup születik” – emelte ki Kovács Zsolt, a Startup Campus vezetője. Hozzátette, jó képzéssel és programmal fel lehet karolni a tehetségeket és az ötleteiket, hogy a fejlesztéseiket valós szolgáltatássá alakíthassák.

Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója hangsúlyozta, az egyetemi programok stratégiai fontosságúak, az inkubációs programok pedig a járványhelyzet miatt még nagyobb jelentőségűek abban, hogy a kialakult gazdasági és társadalmi problémákra mielőbb megoldásokat találjanak.

A zsűri egyenként

15

millió forintos befektetésről döntött

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.