A Respray projektjének ötletét az adta, hogy a spray kiszerelésű (areoszolos) dezodorok környezetszennyező hatását újratölthető flakonokkal és az azok töltésére szolgáló automatákkal csökkentsék. Magyarországon 12 millió, Európában 1,8 milliárd dezodorpalackot használnak el évente a fogyasztók, amelyek zömét elégetik, mert a palackban lévő túlnyomás miatt nem lehet újrahasznosítani. Az égetés során felszabaduló káros anyagok mennyisége megközelíti az autók károsanyag-kibocsátását. Ezt a problémát a Respray a palackok sokszori újratölthetőségével és egy káros hajtógáz nélküli technológiával oldja meg. A vásárlók magukkal vihetik a drogériába a flakont, és egy automata segítségével maguk újratölthetik. Ezzel a megoldással csökkenne a gyártók csomagolási költsége, és radikálisan csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátásukat is. Európában 6 milliárd, Magyarországon 37 millió euró a piac mérete, ennek közel a felét az aeroszolos dezodorok teszik ki. A Hiventures befektetésével az első automatát és a palackok prototípusát szeretnék kifejleszteni.
Négy egyetemi ötlet jutott befektetéshez
Az Agromachine arra talált megoldást, hogy a fatelepítés után az ültetvények egy része elpusztul a nem megfelelő vagy látens betegségeket hordozó szaporítóanyag miatt. A startup kifejlesztett eljárásával és a rá épülő szolgáltatás segítségével ki lehet szűrni a beteg facsemetéket. Számításuk szerint almaültetvények esetében hektáronként akár 5 millió forintot is megspórolhatnak a termelők három év alatt az Agromachine-nel, ugyanis nagyjából 30 százalékos a kipusztulási arány az ültetvényeken. Sok facsemete már a faiskolában is megfertőződhet, amit aztán továbbvisz. A startup alapítói olyan szolgáltatást építenek fel, amely felismeri a növényekben lévő kórokozókat, egy méréssel a látens betegségeket is megállapítja, és a fajtaazonosítást is elvégzi. A cél, hogy eddig nem ismert kórokozókat is azonosítani tudjanak. A mezőgazdaság gyümölcs- és szőlőágazatára koncentrálnak. A piac évente Magyarországon 30-40 millió szaporítóanyag bevizsgálását jelentheti, globálisan ez 4 milliárd felett van.
A DeepAgro szintén mezőgazdasági problémára talált választ, az agráriumban ugyanis az öntözővíz 60, a növényvédő szerek 40 százaléka feleslegesen kerül ki a földekre. A klímaváltozás miatt hatékonyabban kell gazdálkodni az erőforrásokkal, a gazdák azonban kevés adattal rendelkeznek a termelés optimalizálásához. A DeepAgro tanácsadó platformja és szenzorhálózata megfizethető megoldás az adatalapú gazdálkodáshoz. A gazdák több termést érhetnek el a rendszerrel, kevesebb költség és erőforrás felhasználása mellett. A termőterületen kihelyezett szenzorokkal követik a csapadékmennyiséget, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a talajhőmérsékletet és a talajnedvességet. A platform a gépi tanulás segítségével előrejelzéseket és termelési javaslatokat is ad az adatok alapján.
A SmartSense a gyógyszeripar számára fejlesztett innovációt. A gyógyszeriparban a minőség-ellenőrzés időigényes és komplex folyamat, a rossz minőségű hatóanyagok kezelése drága, és piacra jutás esetén egyéb járulékos költségek is vannak. Ezek összessége évente nagyjából a gyártási költségek 25 százaléka, mintegy 50 milliárd dollár. A gyógyszergyárak számára ezért egy olyan terméket dolgoznak ki, amellyel a gyártás folyamán hatékonyan tudják ellenőrizni a minőséget. Minimalizálják annak a kockázatát, hogy a betegekhez nem megfelelő minőségű gyógyszer jut el. Az optikai szenzoros termékük jól adaptálható, karbantartás nélkül hosszú üzemidővel működőképes, továbbá figyelmeztetni tudja az operátort a változásokra.
Mind a négy döntős startup 15 millió forintos befektetést kapott, és folytatódik a csapatokkal a közös munka a Startup Campus, a BME és a Hiventures programjában.
„Nagy kihasználatlan innovációs potenciál van ma Magyarországon, és az egy négyzetméterre jutó szürkeállomány az egyetemeken a legmagasabb. Nagyon sok jó ötlet van az egyetemeken, mégis kevés startup születik” – emelte ki Kovács Zsolt, a Startup Campus vezetője. Hozzátette, jó képzéssel és programmal fel lehet karolni a tehetségeket és az ötleteiket, hogy a fejlesztéseiket valós szolgáltatássá alakíthassák.
Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója hangsúlyozta, az egyetemi programok stratégiai fontosságúak, az inkubációs programok pedig a járványhelyzet miatt még nagyobb jelentőségűek abban, hogy a kialakult gazdasági és társadalmi problémákra mielőbb megoldásokat találjanak.
A zsűri egyenként
15
millió forintos befektetésről döntött
