A magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke és a fekete gazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, illetve az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az OPG és az EKAER rendszerek bevezetése is ennek a szándéknak volt az eszköze. Emellett 2013. január 1-től a 2 millió, 2015. január elsejétől az 1 millió forint feletti áfatartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak. E folyamat újabb lépéseként 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100 ezer forint áfatartamú számlák is jelentéskötelessé váltak. Ezeket a számlákat a online rendszerében kötelezően jelenteni kell – elmulasztásuk esetén a cégek meglehetősen magas összegű bírság kiszabását kockáztatják. A szabályozás kialakításakor kiemelt szempont volt
Az összeghatár alatti áfatartalmú számlák bejelentése önkéntes alapon történik. A rendszeresen a limitnél magasabb áfatartalmú számlákat kiadó gazdálkodó szervezetek valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak.
A jogszabály-változás után az első hat hónapban (2018 második félévében) 12,2 millió, 2019 egész évben pedig 25,6 millió darab számla adatai érkeztek be a NAV-hoz, azaz havi átlagban ezek száma meghaladta a 2 millió darabot. E számlák teljes áfatartalma 2018 második félévében megközelítette a 7 ezret, 2019 egész évben pedig elérte a 14,7 ezer milliárd forintot. A törvényes összeghatár alatti áfa-tartalmú számlák száma 2018 második felében 3,7 millió, 2019 teljes évben 7,9 millió darabot tett ki – azaz a kisösszegűek tették ki az összes beérkezett számla mintegy 30 százalékát. Miközben összegszerűen ez utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze 0,6 százalékát tartalmazták.
De jelentős volt az ipar kibocsátása is, 27 százalékkal. A szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területéről a számlák 8, a szállítás, távközlés cégeitől 7 százalékuk, az építőipar területéről pedig 4 százalék érkezett.
Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július 1-e és 2019. december 31-e közötti időszakban – erős szezonalitás mellett – enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második félévében éves alapon 9 százalékkal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfa-tartalma ennél jóval gyorsabban, 18 százalékkal növekedett. Eközben a hazai nominális mintegy 10 százalékkal növekedett – az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) tehát feltehetőleg érezhetően csökkent. Az egyes ágazatok közül az ipar, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások emelkedtek ki, ezek esetében a bejelentett áfa összege a nemzetgazdasági átlagnál jóval dinamikusabban emelkedett.
Az adatszolgáltatási kötelezettségek várhatóan a jövőben is növekednek. E folyamat következő lépése, hogy
idén július 1-től minden cégek között kibocsátott (B2B) számlát jelenteni kell az adóhatóságnak.
Az ezzel kapcsolatos gazdálkodói tájékozottság valószínűleg korántsem teljes körű. Emellett a koronavírus okozta járvány meglehetősen összerázta a magyar cégvilág jelentős részét, sok vállalkozás a túlélésért küzd. A Billingo online számlázó azt tapasztalta, hogy a legtöbben kivárták a lehető legkésőbbi dátumot, és az arra kötelezettek most kezdtek el igazán átállni az online számlázásra. Valószínű, hogy az utolsó napok lesznek a legerősebbek. Ezért az új rendszer indulásakor döccenők lehetségesek (nagyon sok, kisösszegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni). Mindezt felismerve
a NAV szeptember 30-ig tartó szankciómentes időszakot fog alkalmazni.
Azaz, az adóhatóság eddig az időpontig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-től újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az Online Számla rendszerben. Ez segítséget jelenthet sok tízezer kisvállalkozó számára. A fehérítési és adóbevétel-növelési folyamat ezzel korántsem zárul le, mert 2021. január 1-től már minden számlát látni fog a NAV.
