A vasárnapi horvátországi parlamenti választási kampány finisében vezető vitatéma a Mol 49 százalékos INA-részesedésének kivásárlása. Különösen azért, mert a karantén miatt júniusra csúszott a Lazard befektetési bank elemzőinek eredetileg tavaszra tervezett beszámolója a horvát nemzeti olajvállalat értékeléséről, amelynek még mindig nem nyilvánosak a részletei, ráadásul a Lazard csak egy előzetes elemzést készített.
A zágrábi kormány szinte semmit sem árult el a részvénypakett becsült értékéről,
amelyet részvénypiaci szakértők fél- és kétmilliárd dollár közötti összegre tartanak.
Információk hiányában az ellenzéki támadások kereszttüzébe Tomislav Coric környezetvédelmi és energiaügyi miniszter került, lényegében ő a „kormányzati arca” a visszavásárlásnak.
A kampányban az ő számlájára írják nemcsak a sziszeki finomító elsorvasztását, hanem még azt a 2018-as megállapodást is, amely a Mol dunai és pozsonyi finomítóinak kőolajellátását biztosítja Horvátország felől.
Az ellenzéki vádak szerint a miniszter hátrányos helyzetbe hozta a rijekai kőolaj-finomítót,
mert a „horvát olaj” úgy kerül Magyarországra és Szlovákiába, hogy ezek a szállítások „átugorják” Rijekát.
A Lazard zágrábi prezentációját követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy még júniusban sor kerülhet a Mol képviselőivel az első találkozóra. (Az INA értékelésének véglegesítése csak a választások után várható.)
További részletek a Világgazdaság pénteki számában
