Csak heti nyolc charterjáratot tudnak működtetni az utazási irodák a nyári főszezon közepén, holott a tavasszal még a tavalyi járatok számának a negyedében, azaz heti húszban bíztak. A szervezett, csoportos magyarországi beutaztatás számai ennél is rosszabbak, az utazási irodák éves szintű bevételeinek csökkenése már szinte biztosan megközelíti a 80 százalékot – válaszolt a Világgazdaságnak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke. A szakmai szervezet ezért nemrég levélben kérte a pénzügyminisztertől és az állami turizmusirányítás illetékeseitől a június 30-án lejárt járulékkedvezmény és a rövidített munkaidő lehetőségének kiterjesztését az utazási irodák számára február 28-ig. Erre azért lenne szükség a jövő tavaszig, mert a Külügyminisztérium időközben a piros kategóriába sorolt országok mindegyikét átminősítette első kategóriájú, vagyis utazásra nem javasolt országgá. Ennek következtében ellehetetlenülhet az utazásszervezés a téli hónapokra is, hiszen egyik érintett ország – a karibi térség, a Seychelle-szigetek, Bali és Thaiföld – sem javasolt utazási célpont – mondta Molnár Judit.
Bár az utazási irodák márciusban még szerény, de néhány hónap alatt felpörgő forgalommal kalkuláltak a koronavírus-járvány hatásaként, azóta a kilátásaik egyre romlanak. Egy-két szállodahajó ugyan megérkezett Budapestre, de az utak többségét végül törölték. A csoportos beutaztatás forgalma több mint 90 százalékkal esett. Ráadásul a környező országokból érkező egyéni utazók kevés szolgáltatást vesznek igénybe, a városnéző túrákat és egyéb programokat kínáló utazási irodáknak további veszteségeik keletkeznek.
Hiába indult el időközben az egyiptomi chartereztetés, le is állt az első gép után, azóta pedig csak a heti nyolc görögországi járat közlekedik, vagyis az erre az évre tervezettnek csupán a tizede. Az évi 300 milliárd forintos utazási irodai szektor forgalmának túlnyomó része már elúszott, de a vállalkozások még megtartották a foglalkoztatottaik 80-85 százalékát az elmúlt négy hónapban, mert bíztak a nyári szezonban – jelezte a MUISZ elnöke. Ám miután a téli forgalom is egyre bizonytalanabb, állami segítség nélkül elmélyülhet a krízis. Molnár Judit elmondta, a MUISZ elnökeként a tagirodák teljes támogatásával kért állami mentőövet a szakmának. Mint azt a Varga Mihály pénzügyminiszternek, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek eljuttatott levélben megfogalmazták, az alacsony árrés és a költségek magas aránya miatt az irodák tartalékai elfogytak, a finanszírozás ellehetetlenült. Emiatt óhatatlanul vállalkozások szűnhetnek meg, de még az optimista forgatókönyvvel és erős pénzügyi háttérrel rendelkező irodák is legalább 50-60 százalékos további leépítésre kényszerülhetnek. Akár olyan, 25-30 éves szakmai tapasztalatú, pótolhatatlan nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkező, magas színvonalú szolgáltatást kínáló vállalkozások is megszűnhetnek, amelyek pótlása évekig eltarthat. Emiatt – a levél szerint – Magyarország versenyképessége erősen romolhat a környező országokkal szemben a be- és a kiutaztatás terén is.
A 2008-as válság után először 2015-ben nőtt dinamikusan a szervezett utak piaca, a mostani járvány az akkor indult felívelést törte derékba. Egyelőre úgy tűnik, még nem érte el a mélypontot a szektor, és az újrakezdés ideje is teljesen bizonytalan.
