Nyomuk veszett a bérlettel közlekedőknek

Mintegy 1,2 millió darab havi bérlettel adott el kevesebbet a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) az idén január és május között, mint a tavalyi hasonló időszakban – derült ki abból az adatszolgáltatásból, amelyet a fővárosi cég a Világgazdaság kérésére állított össze. A lapunk által ennek alapján elvégzett számítás szerint míg 2019 első öt hónapjában csaknem 3,2 millió havi jogosultságot váltottak meg a természetes és nem természetes személyek, a köz- és felsőoktatásban tanulók, valamint a nyugdíjasok, addig 2020-ban kétmillió darabnál is kevesebb bérletet vásároltak. A kiesés összege – abból kiindulva, hogy a havi fővárosi bérlet természetes személyeknek 9500, nem természetes személyeknek 10 500, a közoktatásban és felsőoktatásban tanulóknak 3450, a nyugdíjasoknak pedig 3330 forintba kerül – magasabb lehet 8,2 milliárd forintnál.

A drámai visszaesés egyértelműen a koronavírus-járványnak, valamint az ennek kapcsán hozott óvintézkedéseknek tudható be. A BKK januári értékesítési számai még minimális növekedést mutattak: akkor a fent megnevezett bérlettípusokból összesen 673 ezernél is több fogyott, ami félezerrel haladta meg az egy évvel korábbi darabszámot. A mostani februári adat szinte teljes egészében megegyezett az előző évivel (620 ezer), márciusban viszont már a 643 ezres bázishoz képest majdnem 33 százalékos törés állt be. A 433 ezres eladásban már tükröződött a veszélyhelyzet és a kijárási korlátozás kihirdetése. A budapesti tömegközlekedési bérletek értékesítésében áprilisban következett be a mélypont. A 2019-es vonatkozó havi összesítés 630 ezer vásárlást regisztrált, ez 2020 áprilisára 81,5 ezerre olvadt. A csökkenés mértéke több mint 87 százalék. A legszembetűnőbb a távoktatás március 16-i elrendelése nyomán a tanulóbérletet használó utazóközönségben bekövetkezett változás. A közoktatási jogviszonyuk alapján a tavalyi második tavaszi hónapban 121 ezren váltottak ki havi jogosultságot, ami idén ekkor a négyezret sem érte már el. A felsőoktatás kategóriájában 97 ezerről 5500 darabra szakadt be az árusítás ebben az időszakban. Áprilisban éves alapon a hatodára – 345 ezerről 54,5 ezerre – zsugorodott a természetes személyek vásárlása is, ahogy a nyugdíjasbérletek volumenében is hasonlóan drasztikus trendforduló állt be (34 ezer helyett ötezer).

A lanyha utazási kedv májusban is kitartott, igaz, ha nem is számottevő, de valamiféle visszarendeződés azért megkezdődött. Bár a távoktatás rendszere megmaradt, a közoktatás diákjai az áprilisi mennyiség hatszorosát, több mint 25 ezer bérletet vettek, a felsőoktatási hallgatók pedig csaknem 23 ezret – ez az előző hónaphoz képest négyszeres növekedés –, a természetes személyek is dupláztak 109 ezerrel.

A nyugdíjasok kereken 12 ezer jogosultsággal zárták a hónapot. Júniusra vonatkozóan teljes értékesítési statisztikát még nem tudott kiadni a BKK, de indexált mutatókkal tudott szolgálni. Ebből az látszik, hogy a bérletvásárlás továbbra is pangott, de a lassú korrekció folytatódott.

A nem természetes személyek részére kínált havi termékek már „csak” 36, a természetes személyeké 43, a közoktatási tanulóké 40, a felsőoktatási hallgatóké 36, a nyugdíjasoké pedig 42 százalékos mínuszt jeleztek a 2019-es júniusi eladási adatokhoz viszonyítva.