Kifutó projektekhez vásárolnak a kivitelezők
Mielőbbi beruházásélénkítő intézkedésekre, az állami és önkormányzati megrendelések elindítására, valamint a számos szakipart vonzó lakásépítés és -korszerűsítés előmozdítására van szükség az építőipar hosszú távú lelassulásának megelőzése érdekében – hangsúlyozzák a piaci szereplők. Az építésgazdaság lassulása veszélyes, mert a folyamat megfordítása rendkívül időigényes, a mielőbbi élénkítés elmaradása esetén akár 1 százalékkal is csökkenhet a teljes idei GDP – mondta a Világgazdaságnak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. Mint kifejtette, a lendület még tart, de a valós helyzet a visszajelzések szerint rosszabb, mint ahogy a szerződések számából következne, ugyanis késnek vagy el sem indulnak a kivitelezések, elsősorban a magasépítésben gyengék a projektindítási értékek. Kevés a nagy volumenű beruházás, azok is pontszerűen helyezkednek el a térképen. Az építésgazdaság idei teljesítményének jelentős része a futó megrendelésekből realizálódott. A további lassulás ellen ezért indokolt olyan ösztönzőket bevezetni, amelyek a teljes építőipari értéklánc kilábalását segíthetik a megrendelői döntések előmozdításával, a köztes támogatói folyamatok felgyorsításával.
Az építőipar folyamatos lassulására az első hét hónapot tükröző építőanyag-gyártói körkép is figyelmeztet – tudta meg a Világgazdaság. A friss piaci riport szerint az építőanyag-szegmensek körében a második negyedévben és júliusban különböző mértékű keresleti-kínálati változásokat tapasztaltak. Az égetett kerámia és a téglatermékek részpiacát jelentősen meghatározták a kifutó, kedvezményes áfával épülő új lakások befejező munkálatai, a korábbinál lényegesen kevesebb társasházi új projekt van a piacon, és továbbra is hiányoznak a nagy projektek. Az égetett kerámia és téglatermékeknél ezért az első negyedévben jelentkező 10–20 százalék közötti visszaesést követően a második negyedévben jellemzően stagnálás, illetve egyes gyártóknál egy számjegyű csökkenés mutatkozott az időszakban.
A hazai égetett kerámia és téglatermékek gyártói a második fél évet tekintve – változatlan szabályozás mellett – kevéssé derűlátók, mert az év egészére vonatkozóan akár két számjegyű visszaesés is bekövetkezhet. A tetőcserepek részpiaca az első negyedévben kiugróan kedvezően alakult, majd a második negyedévben és júliusban teljesítette a 2019-es bázist. Egyes téglagyártóknál jelentős készletek halmozódtak fel, ezért az árak stagnáltak, sőt esetenként csökkentek. A betontégla és betoncserép termékek iránt az első negyedévhez hasonló kereslet mutatkozott, a tavalyi értékekhez képest egy számjegyű növekedést lehetett érzékelni. Hasonló tendencia mutatkozott a beton térkő és a kapcsolódó dekorációs elemek körében is, miután a karantén során a magánerős beruházók a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztésébe kezdtek.
A fehér falazati anyagok iránt április és július között 20 százalékkal, az első hét hónapban mintegy 15 százalékkal csökkent a kereslet az előző évhez képest, döntően a kedvezményes áfával épülő társasházprojektek kifutása és az új építések számának nagyarányú csökkenése, az építkezések megkezdésének csúszása miatt. Szinte minden régióban szabadultak fel beépítőkapacitások. A szerkezetépítésben a vállalási díjak és árak ezzel párhuzamosan csökkentek, kis munkák esetében 10, nagy munkáknál 20-30 százalékos mérséklődést is tapasztaltak.
Az építőkémiai termékek, vagyis a ragasztó- és tömítőanyagok iránti kereslet az első negyedévben tapasztalt fokozott felhalmozást követően a második negyedév elején 20-25 százalékkal visszaesett. A második negyedév közepétől azonban vissza tudott erősödni, így már csak 5-10 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakától.
A homlokzati nyílászárók körében az első negyedév 10 százalékos, a második már 20 százalékos visszaesést és stagnáló árakat hozott. A legnagyobb cégek visszafogott, 70-80 százalékos kapacitással működnek. A tervezhetőséget nehezíti, hogy számos projekt egyelőre csak papíron indult el, a fizikai projektindítás késik. Miután jelentős épületenergetikai ösztönzők nincsenek a piacon, a nyár végi szezonális csökkenés a szokásosnál is erősebb lehet, két hétre nőtt a szállítási határidő.
A hőszigetelő anyagok iránti kereslet a homlokzatfelújítások elmaradása miatt csökkent, nagyon hiányoznak az erős lakossági ösztönzők. Az épületgépészeti termékek piacára viszont a járvány nem volt érzékelhető hatással, miután ezeket a felújításokat jellemzően a nyári időszakban végzik. Ugyanakkor lakossági megrendelések zömében a lehető legolcsóbb, legszükségesebb munkákra érkeztek, átfogó korszerűsítést kevesen terveznek. Továbbra is hiány van épületgépészeti szakemberekből és szakmunkásokból: az idősebbek visszafogottabban vállaltak munkát, és sokan visszatértek már külföldi munkahelyükre.
A hazai építőanyagok ára 5 százalékkal, az importtermékeké 2-10 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.
Szövetségi javaslatok
Az építőanyag-gyártók szövetsége az újlakás-építések esetében a 27 és az 5 százalékos áfa közötti különbség visszatérítését javasolja, a CSOK-os magánerős beruházások mintájára számlakötelezettség mellett; illetve a kedvezményes újlakás-áfa ismételt beállítását olyan módon, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonoshoz jusson. Emellett a MÉASZ álláspontja szerint szükséges lépés lenne a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének ösztönzése részleges áfa-visszatérítési és egyszerűsített támogatási programokkal, valamint a köznevelési és közoktatási intézmények energetikai felújítása, az állami közhasznú (nem szociális) bérlakásrendszer elindítása is. | vg
