Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény az orvosok felé régi adósságot törleszt az új elfogadásával és a hálapénz törvényi tiltásával. A törvény megalkotásának módja és az egyeztetés nélkül belekerült elfogadhatatlan passzusok miatt az mégsem javította, hanem gyengítette az ágazat hitét és erejét – közölte a Magyar Orvosi Kamara (MOK).
Megszavazták az egészségügyi dolgozók béremeléséről szóló törvényt
Ellenszavazat nélkül elfogadta a parlament az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. A törvény büntethetővé tette a hálapénzt.
A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint, ami közel 8 ezer orvos visszajelzései alapján készült,
az orvosok 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a törvény jelen formája számára nem elfogadható.
A közellátásban dolgozó orvosok több mint kétharmada névvel vállalta, hogy az új jogviszonyt nem fogja aláírni. A közellátást elhagyni tervező orvosok 37,4 százaléka a magánegészségügyben kíván elhelyezkedni, a válaszadók több mint egyharmada pedig a szerződés aláírása helyett inkább az ország, vagy az ágazat elhagyását választaná.
A MOK szerint a kérdőív leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig is kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes. A magyar szakorvosok 52 százaléka ugyanis kettő vagy több állásban dolgozik. Az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását. A magyar orvosok 58 százaléka a heti 48 órás EU-s direktívát, 20 százaléka pedig a magyar törvényben maximalizált heti 60 órás óraszámot is meghaladóan dolgozik.
A szakdolgozói kamara felmérése szerint a törvény hatálya alá eső szakdolgozók körében is nagy a törvény elutasítottsága.
A MOK sürgeti, hogy a törvény hibás pontjait mihamarabb javítsák ki az ágazat dolgozóival egyeztetve,
valamint javaslatuk szerint a kamarákat mielőbb be kell vonni a most készülő jogszabályok, kormányrendeletek előkészítésébe, és a tagság javaslattételét is lehetővé tevő, megfelelő véleményezési időt kell biztosítani számukra. Valamint hangsúlyozták, hogy rendezni kell a közellátásban dolgozó csoportok mellett a háziorvosok, alapellátó gyermekorvosok és fogorvosok, valamint asszisztenseik bérét is.
A Magyar Orvosi Kamara konszenzusos törvénymódosítást, nem rendeleti szabályozást vár a kirendelés és áthelyezhetőség szabályozásában, mégpedig, hogy a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történhet kirendelés, valamint a kamara szerint a törvényben a másodállások lehetőségét biztosítani kell és a hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből, ilyen például a nőgyógyászattal való kivételezés.
