A szolgáltató szektort viselte meg igazán a járvány

A 300 millió forint feletti árbevételű vállalatok fele számít alacsonyabb árbevételre idén, mint tavaly – derül ki a CIB Bank 2020 október-novemberében készült telefonos kutatásának adataiból. A válaszadók 22 százaléka viszont árbevétel-növekedéssel kalkulál. A CIB Bank teljes kkv-ügyfélköréről elmondható, hogy megtakarításainak állománya is stabilan nő, és a pénzintézet a járvány okozta gazdasági visszaesés közepette is közel másfélszeresére tudta növelni kkv ügyfelei új hitelezését.

A kutatás adataiból kitűnik, hogy a vírus okozta válságot leginkább a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek érezték meg:

míg a megkérdezett vállalatok árbevétel-csökkenése összességében 11,4 százalékos volt, a szolgáltatóknál elérte a 17,3 százalékot.

Ennek ellenére, bár vissza kellett fogniuk fejlesztéseiket, minden második vállalat kitartott idei tervei mellett, és a pandémiával dacolva is megvalósította tervezett beruházásait. Közel ötödük (18 százalék) kénytelen volt az egészségügyi védekezéshez és a napi működés átszervezéséhez szükséges infrastruktúrába fektetni, részben emiatt érezheti a cégek 40 százaléka, hogy működési költségei növekedtek.

A járvány miatti elbocsátások mértéke egyelőre felülmúlja az új munkaerő felvételének mértékét (19 százalék vs. 9 százalék), a vállalatok közel háromnegyedéről viszont elmondható, hogy a munkavállalói létszám a vírus tavaszi kirobbanását követően nem változott.

Az elbocsátásra kényszerülő cégek (19 százalék) a munkavállalóik átlagosan 24 százalékától váltak meg.

Amíg általánosságban a cégek 36 százalékánál érintette negatívan a munkavállalókat a járványhelyzet (többnyire csökkent a bérük), ez az arány a szolgáltatószektorban 47 százalék volt. A foglalkoztatás még inkább visszaesett volna, ha sok munkaadó nem vezet be otthoni munkavégzést: a home office aránya gyakorlatilag megduplázódott a járvány alatt.

Amíg tavaly csak a cégek 23 százalékánál volt elérhető a távmunka, tavasszal már több mint a felük (52 százalék) engedélyezte a munkavállalóinak, hogy otthonról dolgozzanak.

A home office aránya ugyan tavasz óta valamelyest visszaszorult – a vállalatvezetőknek csupán a fele gondolja azt, hogy otthon ugyanolyan hatékonyan lehet dolgozni, mint a munkahelyen –, de még ősszel is 39 százalék volt, amiben még nem tükröződött igazán a járvány második hullámának hatása.

A cégvezetők 48 százaléka arra számít, hogy a következő hónapokban a gazdasági visszaesés tovább súlyosbodik, a többség (56 százalék) azonban azt reméli, hogy jövő őszre véget ér a válság, és elindulhat a „felpattanás”. Az viszont már egy másik világ lesz:

a vállalatvezetők szerint emelkedni fognak a beszerzési és az értékesítési árak, ezzel párhuzamosan pedig a munkabérek is.

Kétharmaduk forintgyengülést és aktív állami gazdaságösztönző politikát prognosztizál jövőre: tízből kilencen adócsökkentést remélnek, de magas (75 százalékos) azok aránya is, akik a munkavállalók bérének részleges átvállalását tekintenék hatékony segítségnek.

A járványhelyzet a bankolásra is kihatott: a cégek 53 százaléka változtatott valamilyen banki ügyintézési szokásán. A harmaduk ritkábban veszi igénybe a bankfiókokat, 27 százalékuk a banki kapcsolattartóval szünetelteti a személyes találkozást, 23 százalékuk pedig intenzívebb netbankhasználatra tért át. A koronavírus gazdasági hatásait követően – hangsúlyozta közleményében a pénzügyi szolgáltató – a megfelelő pénzügyi szolgáltatások szerepe felértékelődik, ugyanis nagyban hozzájárulnak a vállalkozások kiszámítható pénzügyi működéséhez, és ezzel a gazdaság támogatásához is.