BUX 39,707.19
+0.96%
BUMIX 3,780.03
+1.95%
CETOP20 1,793.99
-0.41%
OTP 8,534
+1.72%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+0.47%
+0.59%
+0.20%
ZWACK 18,500
-0.27%
+4.97%
ANY 1,565
-1.26%
RABA 1,125
+2.27%
0.00%
+3.42%
+2.58%
-1.90%
+1.81%
+5.69%
+0.92%
0.00%
-1.22%
OTT1 149.2
0.00%
+23.89%
MOL 2,950
+1.30%
+3.64%
ALTEO 2,410
+2.12%
0.00%
0.00%
EHEP 1,050
+1.94%
0.00%
+0.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+11.94%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.39%
0.00%
-3.45%
+0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.46%
NAP 1,240
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Először a gázblokkot kell megépíteni

Az 500 megawattos, gázüzemű blokknak 2025 végére már állnia kell a Mátrai Erőmű területén, amelynek technológiaváltása során az egyik kiemelt szempont a foglalkoztatás fenntartása – mondta a Világgazdaságnak Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Az MVM Zrt. a következő hónapokban véglegesíti a Mátrai Erőmű átalakításának ütemtervét – tájékoztatta a Világgazdaságot Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Az átalakítás révén a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően az ország szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékáért felelős komplexum működése a jelenleginél sokkal környezetkímélőbbé válik, miközben megmarad a térségi szerepe a foglalkoztatásban és az ellátásbiztonság terén.

A technológiaváltás mellett szól, hogy 2025 végén lejár az összes lignittüzelésű blokk üzemideje. Az erőmű átalakításának ütemezésére – a közbeszerzések kiírására, a tervek elkészítésére és az építkezés kezdetére – vonatkozó kérdésekre az államtitkár azt válaszolta, hogy a lignitblokkok leállására el kell készülnie a beruházássorozat fő elemének, az 500 megawattos, gázturbinás erőműnek. A nagy hatékonyságú, legmodernebb technológiájú berendezés üvegházhatásúgáz-kibocsátása körülbelül a negyede lesz a kiváltott lignites blokkokénak. A gázturbinás erőmű mellett szól az is, hogy sokkal hamarabb megépíthető, mint más nagyerőmű, ezáltal az átmenet 2025 végéig megtörténhet.

A technológiaváltás további eleme a körülbelül 200 megawattos, napelemes beruházás, valamint a meglévő infrastruktúrára alapozó 31,5 megawattos, hulladék- és biomassza-égetésre is alkalmas kiserőmű. A Mátrai Erőmű eddig is számottevő mennyiségű megújuló energiát termelt biomassza felhasználásával, e tevékenységet a technológiaváltás után is folytatni kívánja.

A Mátrai Erőmű telephelyén létesülő új gázturbinás blokknak nagyon fontos szerepe lesz az északkelet-magyarországi régió villamosenergia-ellátásában, mert gyorsan, rugalmasan szabályozható alaperőműként fog üzemelni, márpedig rendszerbiztonsági szempontból lényeges, hogy az országban ilyen képességű kapacitások is legyenek.

A gázturbinás és a hulladékégető blokkok a villamosenergia-rendszerbe kerülő megújuló energiaforrások hálózati kiegyensúlyozói is lesznek. Steiner Attila összességében kedvezőnek nevezte, hogy többfajta technológia működik majd együtt a Mátrai Erőmű területén, hiszen ez nagyobb biztonságot jelent.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A tervezett átalakítások eredményeként

olyan energetikai rendszer jön létre, amelynek – nem számítva a teljesen klímasemleges napelemeket és a hulladékalapú termelést – 75 százalékkal kisebb lesz a szén-dioxid-kibocsátása, és megmarad a bővítésének lehetősége is, mert rendelkezésre állnak a megfelelő teljesítményű csatlakozási pontok.

Steiner Attila kiemelte, hogy az erőmű működtetésének ütemezésekor a környezetvédelmi és műszaki szempontok figyelembevételén túl a humánerőforrás-tervezésben a gazdaságilag legracionálisabb és szociális szempontból is legjobb megoldást kell megvalósítani, az átmenet nem veszélyeztetheti a jelenlegi munkahelyeket. Az átalakítás átképzési és vállalati mobilizációs programok révén biztosítja az érintett munkavállalók helyzetének rendezését, a bányászati szakmakultúra megőrzését és a szükséges átképzéseket.

A Mátrai Erőmű átalakításának várható költsége még csak formálódik, hiszen a szükséges tervezési, beszerzési és kivitelezési feladatok előtt állunk. Igyekszünk minél több hazai és uniós forrást bevonni a klímavédelem szempontjából is előnyös projektbe

– mutatott rá az államtitkár.

Magyarország megpályázta az Európai Unió LIFE programjának úgynevezett integrált projekt felhívását, amelynek keretében 5,2 milliárd forint támogatáshoz jutott. A projekt a tevékenységeinek eredményeképpen segíti többek közt a környezetkímélő technológiákra történő átállást, illetve az erőművi dolgozók átképzését. Ez azért is hangsúlyozandó, mert az erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója, több ezer család megélhetését biztosítja, ezért kiemelten fontos a munkahelyek védelme, a helyi munkalehetőségek helyi tudásra alapozott, hosszú távú fenntartása. A projekt végrehajtására létrejött konzorcium­nak a koordináló Innovációs és Technológiai Minisztérium mellett háttérintézmények, helyi szereplők, gazdasági társaságok, kormányhivatalok és kamarák a tagjai.

További, modernizációs célra felhasználható forrásra számítunk az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből, vagyis a szén-dioxid-kvóta pénzeiből

– tette hozzá az államtitkár. Az Európai Bizottság júniusban tervezi benyújtani a javaslatát arról, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét hogyan igazítják hozzá a megemelt, 2030-as uniós klímacélokhoz. E tárgyalások alakulásában Magyarország is aktívan részt kíván venni.

Aligha opció a hosszabbítás

A lignitblokkok üzemideje elvileg meghosszabbítható, de Steiner Attila emlékeztetett, hogy a szigorú uniós előírásokhoz kapcsolódóan a blokkok esetében nem létezik olyan technológiai fejlesztés, amely költséghatékonyan lehetővé tehetné az új környezetvédelmi követelmények teljesítését. Az elavult technológiák megújítása, a szigorú környezetvédelmi normáknak való megfelelés önmagában is jelentős beruházási igényt teremt, az elöregedett, lignittüzelésű blokkok fenntartása ugyanis hosszú távon nem térül meg. Most tehát arra kell törekedni, hogy ezek az engedélyük lejártáig minél stabilabban, biztonságosabban és hatékonyabban működjenek, erre külön programja van a tulajdonos MVM Zrt.-nek. | VG

 

Innovatív irányok

Az elképzelések között szerepel két olyan beruházás is – az energiatárolás és a tisztaszén-technológia alkalmazása –, amelynek még nincsenek meg az ipari méretű, kiforrott technológiái. Ezért értelemszerű – magyarázta az államtitkár –, hogy érdemes megvizsgálni minden olyan innovatív technológiát, amellyel szénből vagy lignitből szén-dioxid-mentesen vagy alacsony kibocsátással energia nyerhető.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek