Ritkán készülnek kutatások a kreatív piacról, ezért a Kastner, az NRC és a Kreatív nagyszabású felmérés során térképezte fel a hazai freelancerek világát, a szabadúszó lét pozitívumait és negatívumait. Utoljára bő két évvel ezelőtt készült hasonló körkép.
A reklámszakma dolgozóinak munkáját és véleményét feltérképező Ügynökségi népszámlálás névre hallgató kutatás két évvel ezelőtt alaposan feltárta a kreatív ipart, leginkább a főállásban dolgozó kreatív szakemberek véleményét kérve ki.
A Kastner reklámügynökség viszont elsősorban a szabadúszó kreatívok világát szerette volna megismerni, hiszen róluk tudjuk a legkevesebbet, holott a reklámszakma nagymértékben támaszkodik kreativitásukra, elhivatottságukra, szolgáltatásaikra.
Két hónap alatt több mint háromszázan töltötték ki a Kastner kutatásához kapcsolódó online kérdőívet. A többségében kizárólagosan freelancerként dolgozó válaszadók 54 százaléka nő, 46 százaléka férfi, nagyjából egy évtizede dolgoznak a szakmában.
Területük főként a reklám- és a kommunikációs szakma, a grafika, a social media tartalomgyártás vagy a kommunikációs stratégiaalkotás,
de akadnak a megkérdezettek között szép számmal szövegírók, filmesek, projekt menedzserek, UX/UI tervezők, fotósok, médiások, rendezvényszervezők és zenészek is.
Jelentősen több férfi dolgozik az art directori, grafikai, webfejlesztői, utómunka és ux/ui service design területen, míg a nők a social media menedzsment, a projekt menedzsment, a PR és az újságírás területén vannak többségben.
A megkérdezettek 72 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel.
A munkaviszonyokra jellemző, hogy szinte mindannyian közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel, a freelancerek háromnegyedének ügyfél, és nem reklámügynökség a top megbízója. A juttatások leginkább projekt alapú elszámolás szerint történnek, a freelancerek harmada számláz havidíjas alapon legnagyobb ügyfelének.
A megbízókról érdemes tudni, hogy 68 százalékuk kkv, 44 százalékuk a szolgáltató- vagy a kereskedelmi szektorból kerül ki, a top megbízók leginkább piaci alapon működő hazai cégek. Érdekesség, hogy a magyar tulajdonú kkv-k elsősorban vizuális anyagok miatt keresik a szakembereket, ezért jutnak kiemelt szerephez az art directori és a grafikai feladatokat végzők.
Minden ügynökség-típus számít a freelancerekre, 17 százalékuk kapja ügynökségektől a legnagyobb megbízását. Általában a nagyobb ügynökségek szervezik tovább a munkát, főként, ha olyan speciális tudást igénylő feladatot kell megoldani, amihez házon belül kevesen értenek.
Hogy élik meg a szabadúszók, hogy kevéssé előre tervezhető munkát végeznek? A kutatásból kiderül, hogy
a szabadúszók jelentős hányada tart a bizonytalanságtól, a holnaptól, és attól, hogy a jövőben is lesz-e elegendő munkájuk és ügyfelük,
ezért a többség minden olyan feladatot elvállal, ami szembejön vele, úgy érzik, semmilyen feladatot nem utasíthatnak vissza.
A megkérdezettek negatívumként említették a bizonytalanságot, a gazdasági, jogi környezet kiszámíthatatlanságát, az adózási környezetet és a munkaszerzést, ezekkel kapcsolatban lenne szükségük segítségre. A női és az ötven feletti szabadúszók küzdenek a legtöbb nehézséggel, 50 százalékuk küzd időhiánnyal és leginkább nekik lenne szükségük alkalmanként külső támogatásra.
A válaszadók szerint a szabadúszás legnagyobb nehézségei közé tartozik a stabilitás hiánya, a létbizonytalanság és a kiszolgáltatottság.
A 20-29 éves korosztály több mint felének (54 százalékának) a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése okoz gondot, a gyerekesek és az ötven év felettiek pedig a munkák megszerzését emelték ki a problémák közül, azonban az összes válaszadó 84 százalékának lenne szüksége segítségre a munkaszerzés terén.
Mindemellett érdekes, hogy kevés ügyfél is elegendő lehet a szakmai és anyagi sikerhez, ezt erősíti meg, hogy kevesen aprózzák el magukat: meglehetősen alacsony a húsznál több ügyféllel dolgozók aránya.
A másik kiemelendő adat, hogy a bizonytalanságtól eltekintve a szabadúszók optimistábbak, mint akik vegyes formában vagy alkalmazottként dolgoznak. A megkérdezettek nemek szerint mást és mást emeltek ki legfontosabb jellemzőként a szabadúszás kapcsán: a férfiak a kötetlenséget, a nők a bizonytalanságot, a rugalmasságot és a folyamatos rendelkezésre állást. Az önállóságot, kreativitást a válaszadók 80 százaléka említette meg, mint a munkájukra legjellemzőbbet.
A freelancerek szakmai és anyagi téren is hajlandóak a kompromisszumra, annak érdekében, hogy szabadon dolgozhassanak.
A nők úgy érzik, szabadúszóként több lehetőségük van arra, hogy megéljék a kreativitásukat, véleményük szerint a kor előrehaladtával a szakmaiság az, ami egyre inkább előtérbe kerül.
A szabadúszók leginkább otthonról dolgoznak, ha személyes ügyféltalálkozóra kerül sor, azt általában kávézókban, az ügyfél irodájában vagy co-working irodában ejtik meg.
Az elsődleges kommunikációs csatornájuk továbbra is az e-mail, ennél jóval ritkábbak a telefonos egyeztetések vagy a személyes találkozók. A közösségi felületek valamelyikén 80 százalékuk váltott hivatalos üzenetet ügyféllel, és 59 százalékuk a projekt menedzsment platformokat is használta már.
A szabadúszók bátran vállalják a folyamatos önképzés költségeit,
mert hisznek abban, hogy a tréningek és képzések a szabadúszó lét velejárói, amikbe megéri invesztálni, ezért a freelancerek jelentős hányada hajlandó pénzt és időt is áldozni erre.
