Roncsderbi a tenger mélyén
Mára megbocsátott Görögország a szemtelen búvároknak, akik közül jó néhányan már eddig sem vették figyelembe a tengeri roncsok megközelítésére vonatkozó korlátozásokat. Az athéni kulturális minisztérium a minap jelentette be, hogy a szabadidős búvárok mostantól látogathatják az ország felségvizeiben található 91 hajó- és repülőgép-maradványt. Ráadásul – tették hozzá – újabb, jelenleg még vizsgált leletekkel is bővülhet a program – írja a Divernet című online búvármagazin.
Arról, hogy konkrétan mely roncsokhoz lehet merülni, a víz alatti régiségekkel foglalkozó bizottság döntött a műemlékvédelmi tanács és a külügyminisztérium irányításával. A 91 szerencsétlenül járt tengeri és légi jármű túlnyomó része a második világháború idején merült a hullámsírba, de olyanok is vannak köztük, amelyek a 19. században vagy akár a múlt század hetvenes éveiben süllyedtek a tenger fenekére. A lelőhelyek nagy területen elszórva helyezkednek el Attika, Kréta, Közép-Macedónia, a Peloponnészoszi-félsziget, Thesszália és a Jón-szigetek közelében.
A roncsok között vannak repülőgépekből származó maradványok, ezek közül a vízfelszínhez legközelebbi nyolcméteres, a legnehezebben megközelíthető 74 méteres mélységben fekszik, zömükhöz legalább 30 métert kell merülni. Kis részben brit és olasz harci gépek, többségük azonban német Junkers JU88-as bombázó. Számos, egykor híres brit hajó is felkerült a listára, például a Titanic testvérhajója, a HMHS Britannic a csak technikai búvárok számára elérhető, 130 méteres mélységben. A Britannicon kívül a görök vizek mélyén alussza örök álmát a HMS Perseus tengeralattjáró, a HMS Chamois torpedóromboló és a HMS BYMS 2077 aknavető hajói is.
Noha a roncsok jó részéhez csak a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt technikai búvárok férkőzhetnek közel, a görög kormány fontosnak tartja a korlátozások lazítását a nemzetközi turizmus fellendítése céljából. Míg sok ország mesterséges zátonyokat süllyesztett a mélybe azzal a céllal, hogy például amerikai búvárokat csalogassanak a területükre, Görögország erre a praktikára nem szorul rá, hiszen rengeteg víz alatti látványossággal rendelkezik.
„A görög tengerek mélye történelmünk lenyomatát őrzi” – mondta a bejelentést kommentálva Lina Mendoni, az athéni kormány kultúráért és sportért felelős minisztere. Majd hozzátette, ezek a védett víz alatti területek, ahol a második világháborút megvívó hadihajók és harci gépek pihennek, a modern kori görög történelem megismerését is segítik. A miniszter asszony azonban sokkal prózaibb hangot is megütött, amikor arra is kitért, hogy a döntés meghozatalakor a történelem tanulságainak megismerésén, illetve megismertetésén túl az idegenforgalmi ágazat növekedését is segíteni akarták, hiszen a víz alatti túrák a magas jövedelmű vendégeket rendkívüli mértékben vonzó, különleges turisztikai attrakciók.
A mostani lépést megelőzően, tavaly augusztusban avatott fel Kiriákosz Micotákisz kormánya egy víz alatti múzeumot az égei-tengeri Alonisszosz szigete közelében, ahol vezetett utakat szerveznek a Perisztera nevű ókori hajóroncs megtekintésére. A múzeum megnyitásának hírét azonban sajnálatos módon elhomályosította a koronavírus-járvány miatt elrendelt utazási korlátozások bevezetése.
„A víz alatt megnyitott búvárparkok, amelyek történelmi jelentőségű hajóroncsokat rejtenek, és egyben őriznek, hatalmas előnyt jelentenek Görögország számára – mondta Mendoni. – Ki kell használnunk ezt a lehetőséget, mert egyfelől értékesebbé teszi idegenforgalmunkat, másrészt forrást teremthet a helyi közösségek fenntartható fejlődésének támogatásához is” – fűzte még hozzá a miniszter.
A rejtélyes amforás hajó
Az 1990-es évek elején megtalált Perisztera teherhajó négyezer – minden bizonnyal borral töltött – amforával a fedélzetén süllyedt el az i. e. 5. században. A kutatók ezekívül gyakorlatilag semmit sem tudnak a hajóról, amely a nevét is a közeli lakatlan sziget után kapta. Az elmúlt évezredekben a halak, szivacsok és más tengeri élőlények otthonává váltak az amforák. Az ókori hajóroncsot még manapság is számos rejtély övezi. Csak egy kis részét tárták fel, és a szakemberek még mindig nem tudják, hogy miért és miként süllyedt el, és szállított-e más értékeket is az amforákon kívül. | vg
