Cégvilág

Súlyos tévhiteket cáfoltak a dohányzásról

Elsősorban nem a nikotin okozza a betegségeket, az emberek pedig nem a füstmentes technológiákkal fognak rászokni a dohányzásra. Orvosok és egészségügyi szakemberek, civil és iparági szakértők, tudósok, kutatók, társadalmi szervezetek vezetői cáfolták a füstmentes alternatívákkal és a dohányzással kapcsolatos tévhiteket.

Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik nem szoknak le a dohányzásról, hozzáférést kell biztosítani a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiákhoz – állapítható meg az In Focus: Tobacco Harm Reduction konferencia előadásainak legfőbb tanulságaként.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a tiltás, a korlátozás, a dohányzás elleni kampányok önmagukban nem tudják elérni, hogy az emberek felhagyjanak káros szokásukkal, ezért ezeket komplexebb szakpolitikai intézkedésekkel érdemes kiegészíteni. Bizonyos tévhitek azonban hátráltatják ennek a megközelítésnek az elterjedését.

Az egyik ilyen makacs tévhit, hogy a nikotin miatt káros a dohányzás.

Mark Kehaya, az egyik Egyesült Államok-béli dohánykereskedelmi vállalkozás vezetője elmondta: egy USA-ban készült, közelmúltbeli felmérés szerint az amerikaiak többsége még mindig azt gondolja, hogy az alacsonyabb nikotintartalom teszi az egyik dohányterméket kevésbé ártalmasabbá a másiknál. Sőt – a National Cancer Institute tanulmánya szerint – az amerikaiak 71 százaléka meg van győződve arról, hogy a nikotin rákot okoz.

Csakhogy a mai tudományos konszenzus szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst és kátrány felel a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért.

Ahogy azt Michael Russel professzor már a ’70-es években tömören megfogalmazta, „az emberek a nikotinért cigarettáznak és a kátrány fogyasztásába halnak bele”. Azok a súlyos betegségek, amelyek ma arra ösztönzik az embereket, hogy teljesen hagyjanak fel a dohányzással, nem elsősorban a nikotin következményei, hanem a cigaretta füstjében található káros és potenciálisan káros vegyi anyagoké. A dohányfüstben – az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) szerint – csaknem százféle káros és potenciálisan káros összetevő található.

Fotó: Békés Megyei Hírlap / Lehoczky Péter

Ettől függetlenül tény, hogy a nikotin is káros az egészségre, függőséget okoz, és nem ajánlott a fogyasztása szívbetegeknek, magas vérnyomással küzdőknek és cukorbetegeknek, várandós vagy szoptató kismamáknak, és bárkinek, aki allergiás a nikotinra. Azonban nem csak a nikotin, hanem egyéb függőséggel fenyegető anyagok, például az alkohol is káros az egészségre, ezért kérdés, hogy ezek az összetevők miért nem esnek azonos megítélés alá. Az égés nélküli technológiák éppen ezért előrelépést jelentenek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos dohánytermékekhez képest azon felnőtt dohányzók számára is, akik valamiért nem szoknak le, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben, de csökkenthetők a dohányzás ártalmai.

Nem szabad félrevezetnünk az embereket a cigarettázás valódi természetét illetően, és el kell mozdulnunk az ártalomcsökkentés irányába, mert ezzel emberek millióinak életét menthetjük meg

– hangsúlyozta David Abrams, a New York Egyetem professzora. Több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben sem változik számottevően. Közülük 8 millióan halnak meg a dohányzás következtében évente világszerte. Van olyan becslés, miszerint ha az amerikai dohányosok többsége az elkövetkező évtizedben átállna valamelyik füstmentes technológiára, lehetséges, hogy több mint hatmillióval kevesebb ember halna bele – csak az Egyesült Államokban – káros szokása következményeibe, és összesen akár 86 milliónyi évvel élhetnének tovább.

Egy másik, felmérésekkel cáfolt tévhit az, hogy a füstmentes alternatívák fogyasztói nem-dohányzók, akik aztán később áttérnek az égéssel és füsttel járó, hagyományos dohányzásra. Valójában a füstmentes technológiákat használók túlnyomó többsége olyan dohányos, aki valamilyen okból nem szokik le, azonban szeretne a füstmentes alternatívára való átállással felhagyni a hagyományos dohánytermék-fogyasztással. Többségüknek ez sikerül is. Bár akadnak olyanok is, akik ezek mellett a füstmentes technológiák mellett továbbra is rágyújtanak még cigarettára, de az ő arányuk jóval kevesebb, mint a cigarettáról leszokni vágyóké.

Az e-cigarettázók között azoknak az aránya, akik korábban egyáltalán nem dohányoztak, elenyésző, csupán néhány százalék.

Abban teljes az egyetértés a dohányipar valamennyi szereplője közt, hogy a kiskorúakat távol kell tartani mindenféle nikotin- és dohány tartalmú terméktől, legyenek azok akár nikotin- vagy füstmentesek. Egyetértettek abban is, hogy bár alacsony a kockázata, hogy a füstmentes technológiák esetleg fiatalok kezébe is kerüljenek, a gyártóknak, forgalmazóknak mindent meg kell tenni ezen kockázat kiküszöbölésére annak érdekében, hogy ne fordítsa szembe ez a lehetőség a kormányokat az alternatív technológiákkal. Az FDA épp a közegészségügy érdekeire hivatkozva engedélyezte az egyik elektronikus dohányhevítéses rendszer módosított kockázatú termékként való értékesítését az Egyesült Államokban. Tehát ezeknek a technológiáknak a lehetséges társadalmi haszna lényegesen felülmúlhatja a kockázataikat.

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés első két pillére tehát továbbra is a megelőzés és a leszokás támogatása: akik eddig nem fogyasztottak dohány- és nikotin tartalmú terméket, azoknak tanácsos a jövőben is tartózkodniuk ezektől, és akik jelenleg dohányoznak, azoknak is a leszokás az első és legtudatosabb választás, hiszen csak így csökkenthetők 100 százalékban a dohányzás ártalmai. A füstmentes technológiákra történő váltás kizárólag azoknak a felnőtt dohányzóknak jelenthet alternatívát, akik valamilyen okból nem szoknak le. A füstmentes termékek ugyanis a cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagyfokú ártalomcsökkentés érhető el.

Utópisztikus gondolat, hogy hamarosan eljön az idő, amikor az emberek mindenféle káros szenvedélytől mentesen fognak élni. Ez összeegyeztethetetlen a nyugati szabadságjogokkal és életstílussal

– jelezte Karl Fagerstrom svéd pszichológus, a dohányzás elleni küzdelem orvosszakmai körökben elismert világhírű szakértője. Ez nem azt jelenti, hogy ne kellene figyelmeztetnünk embertársainkat a dohányzás veszélyeire, és ne kellene segítenünk őket a leszokásban. Az elmúlt évek és évtizedek széleskörű felvilágosító kampányai gyakorlatilag minden dohányzóban tudatosították az ártalmakat, ennek ellenére sokan nem szoknak le. Őket célozzák azok a füstmentes technológiák, amelyekkel különböző fokú ártalomcsökkentés érhető el. Azonban, ha egy dohányos elhatározza, hogy leszokik, és abbahagyja a dohányzás minden formáját, ebben, mint a lehető legjobb döntésben, támogatni kell.

A szeszesital és a dohány is kikerül a maginflációból

A maginflációs mutató a korábbi 73 százalék helyett a teljes fogyasztói árindex 63 százalékát fedi le a jövőben.

 

dohány tévhit dohánybolt cigaretta
Kapcsolódó cikkek