Ezzel Szerbia elmulasztotta az Energiaközösségről szóló szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését.
A határozat szerint a Szrbijagasz diszkriminatív feltételeket szabott a vezeték kapacitásainak elosztásához, ez pedig
sérti az unió harmadik energiacsomag gáz irányelvét és azon előírást, amely szerint a kapacitásokhoz azonos feltételekkel kell hozzáférést adni harmadik feleknek.
Határozatával a minisztertanács helybenhagyta a titkárság által benyújtott indokolással ellátott kérelmet, és követte a tanácsadó bizottság véleményét.
Szerbia januárban adta át a Balkáni Áramlat Horgosig tartó, 403 kilométer hosszú szakaszának fővezetékét. A lépés Szerbián kívül Magyarország számára is nagy jelentőségű volt, mert általa új, déli irányú szállítási útvonal nyílt meg a hazai ellátás számára is.
Az orosz gázon felül a világ számos más térségéből, de – az aktuális magyarországi tárgyalások alapján – mindenek előtt az azeri gázmezőkről várhatunk alternatív forrásból olyan szénhidrogént, amelynek fogadása és továbbítása érdekében magyar oldalon is nagy súlyú rendszerfejlesztés folyik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban Azerbajdzsánban egyebek között arról egyeztetett Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel, hogy Magyarország az évtized közepétől már Azerbajdzsántól is tud gázt vásárolni. E törekvéssel most Szerbia erősen szembe ment azzal, hogy a magyar fél számára korlátozta az átadópont használatát.
A szerbek egyébként elsősorban orosz gázt várnak délről, ugyanis a Balkáni Áramlat a Török Áramlatra csatlakozik rá.
Ezer köbmétert a januári bejelentés szerint 155 dollárért kapnának. Az új útvonal üzembe helyezése előtt Szerbia kizárólag magyar területen keresztül jutott hozzá az orosz gázhoz. A januári horgosi ünnepségen azt is bejelentették, hogy a beruházás az európai normák és az Energiaközösség kéréseinek betartásával történt műszaki és a kereskedelmi szempontból is. Úgy tűnik, ez utóbbi feltétel ma már nem teljesül.
