Talált elfoglaltságot az oroszországi Roszatom a kolai atomerőműnek arra az időre, amikor annak áramát éppen nem igénylik a felhasználók: hidrogént, azaz a zöld energia egyik alapvető energiaforrását kell majd előállítania. Az atomholding közleménye szerint az ehhez szükséges, 1 megawatt (MW) kapacitású vízbontó üzemet a tervek szerint 2023-ban helyezik üzembe.
Az elektrolizáló kapacitás később 10 megawattra növelhető.
Az oroszországi hidrogéngyártás kísérleti telephelyeként azért esett a választás a Kola-félszigeten működő atomerőműre, mert az alacsony egységköltségű többletenergiát állít elő, rendelkezik a hidrogéngyártáshoz szükséges teljes infrastruktúrával, illetve van már tapasztalata a saját szükségletet kielégítő, kis mennyiségű hidrogéngyártásban. A Kolai Atomerőművel kapcsolatos az a hír is, hogy két új erőművi blokkal bővítik a jövőben a kapacitását. A kivitelezés várhatóan 2028-ban indul. A két új atomerőművi blokk közül az elsőt várhatóan 2034-ben helyezik üzembe.
A Kolai Atomerőmű első két blokkjának üzemideje 2033-2034-ben lejár és ezért van szükség az üzemen kívül helyezett kapacitások pótlására. A Kola II. Atomerőmű megépítésére vonatkozó korábbi döntés alapján az építési területet már kiválasztották és az előzetes felméréseket is elvégezték
– mondta Vaszilij Omelcsuk, a Kolai Atomerőmű igazgatója.
A két új atomerőművi blokk egyenként 600 MW-os VVER reaktorral fog üzemelni. Az atomerőmű a paksihoz hasonló négy VVER-440-es blokkal épült.
A kolai hidrogéntermelés magyarországi szempontból is érdekes, hiszen már többször előfordult, hogy piaci okokból csökkenteni kellett a paksi atomerőmű működését. E visszaterhelés alternatívája lehet a más célra nem igényelt árammal történő vízbontás, igaz, ehhez előbb telepíteni kell a vízbontót.
