Leállósávban ragadt a buszos turizmus

Bár az iskolai kirándulások engedélyezésével úgy tűnt, az utolsó pillanatban mégis érkezik némi forrás a több mint egy éve kínlódó szektorba, de a tényleges megrendelések nagyságrendje messze elmarad a remélttől – mondta a Világgazdaságnak Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára. Az iskoláscsoportokon kívül hiányoznak az idén a belföldi csoportos utak és a kiutaztatások is, nem indultak be a szállodahajók, amelyek szárazföldi programjaihoz jelentős számú buszt szerződtettek minden évben. A turisztikai utaztatásnak új és stabil piacot, vaskos mentőövet biztosíthatna a kormány, ha lehetővé tenné a Széchenyi Pihenőkártyák felhasználását belföldi túrákhoz, amit akár a Budapest újraindul néven meghirdetett akcióra is fel lehetne fűzni. A belföldi csoportos turizmust meg kellene mozdítani, amire pontos koncepcióval is előállt a NiT Hungary. Nevezetesen az kérik a kormánytól, hogy az a 88 multinacionális cég, amellyel stratégiai megállapodást kötöttek a kormányzati gazdaságpolitika megvalósítása érdekében, béren kívüli juttatásként, a cafeteriakeretből a saját munkavállalóit fizesse be buszos utakra. Szervezett, nagyszámú utazóra van ugyanis szükség ahhoz, hogy a külföldi turisták visszatéréséig hátralévő, még mindig beláthatatlan időszakban legalább a túléléshez szükséges összegű bevételhez jussanak a hitelekkel, lízingdíjakkal, amortizációs költséggel, biztosításokkal terhelt vállalkozások.

Fontos eredmény, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések kapcsán a különjárati személyszállítást végző vállalkozásokat végre hivatalosan is a turisztikai ágazatba sorolták, ami alapvetően szükséges volt ahhoz, hogy mindazokat az állami mentőöveket megragadhassák, amelyeket partnereik, az utazási irodák, a ki- és beutaztatók és a különböző turisztikai attrakciók üzemeltetői is. Így hozzáférhetnek a szabad felhasználású, gyakorlatilag költség- és kamatmentes 100 milliárd forintos turisztikai hitelkerethez, igénybe vehetik a maximum 10 millió forintos gyorskölcsönt, és tavaly novembertől élhetnek a bértámogatással és járulékmentességgel. Igaz, mire mindezt megkapták, eltelt nyolc hónap tavaly bevétel nélkül, és az alkalmazottak zömét már elengedték a fizetést adni képtelen vállalkozások. Nagy gond lesz pillanatokon belül a munkaerőhiány, a turistabuszosok korábbi gépkocsivezetőinek egy része a közszolgáltatásban helyezkedett el többéves munkaszerződésekkel, míg a hajdani állomány 40-45 százaléka 60 év feletti volt, és többségében nyugdíjba ment most. Hivatásos buszvezetői engedélyt szerezni ma 2,5-3 millió forint, amire önköltséges alapon senki sem fog vállalkozni, a cégeknek meg ez egy újabb költségteher lesz. Egyelőre megbecsülhetetlen, hogy mennyire tizedelte meg a pandémia a szektorbeli cégeket. A restart előtt a fizetőképes kereslet növelése érdekében fontos lenne az áfa csökkentése, ami az államnak a számlás forgalom növekedése és a szektor „fehérítése” miatt nem okozna tényleges bevételkiesést.

A hajdani állomány

40-45

százaléka hatvan év feletti volt