Félmillió tonna búzát vitt el a forróság

A nagy hőségben „összeértek” a növények, a hosszú és a rövid tenyészidejű búzák is egy időben váltak vágáséretté

 – mondta a VG-nek Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A búza aratása körülbelül az egyharmadán jutott túl, és a hétvégi viharok annyiban akadályozták, hogy egy-egy tábla kapott nagy esőt, arra három napig nem lehet rámenni, de ez országos mértékben nem akasztja meg az aratást. Ráadásul a csapadék eloszlása is szélsőséges volt, egy-egy gazdaságon belül is előfordul, hogy akadnak alaposan eláztatott és szárazon marad táblarészek. Az árpa betakarítását viszont gyakorlatilag teljesen befejezték az országban, és kifejezetten jó, hektáronként 6-6,5 tonnás átlagterméssel – mondta a GOSZ-elnök. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei szervezetének közlése szerint Zalában ennél alacsonyabb, 5,5 tonnás volt a hektáronkénti átlagtermés, de a tavalyinál 0,2 tonnával itt is jobb lett az átlaghozam. 

A búzánál a korai érésű fajták még viszonylag jól teljesítettek, a hosszú tenyészidejűek viszont a hőségben „megsültek”, és 4-5 tonnánál nagyobb termést nem fognak hozni 

– mondta Petőházi Tamás. Így a GOSZ legfrissebb becslései szerint a korábban vártnál körülbelül félmillió tonnával kevesebb búzát takaríthatnak be az idén gazdálkodók, vagyis 4-4,5 millió tonna lehet az össztermés. A GOSZ-elnök szerint ugyanakkor a száraz időben nem támadt a fuzárium, a termény beltartalma is kiváló, egyedül a kényszerérett táblákról learatott búzánál lehet gond a hektolitersúllyal. Petőházi Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodók költségei az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedtek, így például a búzatermesztési technológiákban fontos szerepet betöltő műtrágya ára megduplázódott.

Egyelőre csak néhány megyéből kapott adatokat a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), ezekből viszont az leszűrhető, hogy a hőség miatti kényszerérés elég sok helyen megtörtént, a szemtelítődés nem tudott befejeződni, így terméskiesést kell elszenvedni

 – mondta a VG-nek Csősz Tibor, a MOSZ tanácsosa. Ettől függetlenül bíznak abban, hogy a termény minőségében az euro és az étkezési kategória lesz a meghatározó. Az árpáról a MOSZ is jó híreket kapott: van olyan régió, ahol a termésátlagok 7 és 10 tonna között szóródtak. Azt ugyanakkor nem jelezték a MOSZ-nak, hogy a vihar kiverte volna a kalászból a szemet, vagy megdőlt volna az állomány. Utóbbi talán azért sem következett be, mert a búza idén alacsonyabb a szokásosnál. Csősz Tibor szerint ugyanakkor ez az év rávilágított arra, hogy a jégkár-mérséklő rendszer ellenére sok helyen pusztított a jégeső, ráadásul nem apró szemű jéggel. Azt viszont nem tudjuk meg, mi lett volna, ha nem működik a rendszer.

A nagy esőzésektől függetlenül nem beszélhetünk országosan elegendő csapadékról. Megyén belül is előfordul, egy adott helyen azt mondják, megmenekült az utóbbi hetek szárazságától szenvedő a kukorica, onnan néhány tíz kilométerrel távolabb pedig hiába várták a csapadékot. A termelői jelzések alapján a kukoricaterméssel lesznek bajok, ha a következő napokban nem esik komolyabb mennyiségű eső. A kukorica esetében is abban reménykednek, hogy legalább az átlagot hozza, és az elmúlt egy évben kialakult piaci árak kompenzálják a gazdálkodók kieséseit.