A Donau Brennstoffkontor (DBK) azért állította le a napokban a kokszszállítást az ISD Dunaferr Zrt. részére, mert nem tudtak megállapodni az alapanyag árában – értesült a VG. A DBK egyelőre nem válaszolt. Úgy tudjuk, hogy a vevő és az eladó már dolgozik a megoldáson, mivel annak kudarca esetén nem lenne mivel etetni a vasmű két kényszerpihenőre küldött nagyolvasztóját. Az egyik berendezés több hete, a másik szeptember 16. óta áll a Dunaferr minapi közleménye szerint. Úgy tudjuk, acélbuga még van, úgyhogy egyelőre „csak” a nyersvas és az acél előállítása szünetel, a hengerművek még termelhetnek.

Dunaújváros, 2012. május 4.A hengerelő gépsor üzem közben az ISD Dunaferr Zrt. hengerüzemében, Dunaújvárosban.MTI Fotó: Máthé Zoltán Dunaújváros, 2012. május 4.
A hengerelő gépsor üzem közben az ISD Dunaferr Zrt. hengerüzemében, Dunaújvárosban.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Elszaladtak a beszerzési árak, zuhant az értékesítés 

A gazdaságossággal azonban – mint a társaság közzétette – baj van, mert vállalatnak egy tonna melegen hengerelt acélterméket most 1200-1300 euróért kellene eladnia ahhoz, hogy a bevétel fedezze a költségeit, de a vevők csak 750 eurót fizetnek. A hatalmas árkülönbséget az okozza, hogy miután a vevők előzőleg bespájzoltak, csökkent a kereslet, a termék ára pedig február és augusztus között a negyedével esett, miközben a gyártás költségei elszabadultak. Az áram megawattonkénti ára júliusban még 270 euró volt, augusztusban ennek már a két és félszerese, míg a földgáz másfél év alatt több mint a tízszeresére drágult.

Az, hogy a Dunaferr megkapja-e a remélt állami segítséget, erősen kérdéses. Tavasszal Palkovics László – akkor még innovációs és technológiai miniszterként – azt mondta a VG-nek, hogy

 a kormány az orosz–ukrán konfliktus rendeződése után tud foglalkozni a vállalat helyzetével.

 Igaz, azóta változhatott a hivatalos álláspont, és előtérbe kerülhetett a 4500 dunaferres munkahely megmentésének kérdése. (Az állam tulajdonosi mivolta viszont kisebb súllyal szerepelhet az ügy rendezésében, főleg, mert az állam épp kiszállóban van a társaságból. A 103 részvényen keresztül képviselt 0,0004 százaléka a szeptember 2-i ráverésen 5,55 millió forintért elkelt a G7 cikke szerint. Tavaly augusztusban egyébként már elfogadott az állam egy 2,2 millió forintos pakettet a hányadáért, de valami miatt nem ütötték nyélbe az üzletet.)

A nyilvános adatok nem mutatják, hogy mekkora a baj

Az azonban igencsak érdekelheti a mentőöv esetleges lendítőjét, hogy milyen a Dunaferr gazdasági helyzete. Az erről hozzáférhető legfrissebb nyilvános adat azonban csak a 2019-es állapotot tükrözi, amely egyebek mellett 54 milliárdos mínuszról szól, azóta azonban két pénzügyi beszámoló közzétételével van elmaradva a vasmű. Az ok ismert: nincs olyan vezetése – főképp vezérigazgatója vagy cégvezetője –, aki azt aláírhatná. A háttérben egy vállalaton belüli, a Dunaferr irányításért folyó orosz–ukrán konfliktus, tulajdonosi rendezetlenség áll, amelyet egy közgyűlés oldhatna fel. Annak az összehívása azonban többször sikertelen volt, a legutóbbi július 18-án. Ettől persze elkészülhetett a társaság pénzügyi jelentése, csak nem lehetett közzétenni azt. A VG ezzel (és mással) kapcsolatos korábbi kérdéseire a Dunaferr nem válaszolt.

A vállalatnak a sajtót bejáró, múlt heti közleménye szerint végzetes következményei lehetnek annak, hogy le kellett állítani a második nagyolvasztót is.

 A társaság fontosnak tartja a nagyolvasztók mielőbbi beindítását, mert a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a működését. Jelezte, hogy egyedül már nem képes megbirkózni az ukrán–orosz háború, az Európára rászakadó energiaválság, valamint a logisztikai nehézségek következményeivel.