Meghökkentő beruházás: magyarok építenek utat és hidat Afrika szívében 280 milliárd forintból

Jövőre kezdődhetnek meg a GED Africa projekt nagy volumenű munkái – erről a Duna Csoport tájékoztatta a Világgazdaságot lapunk érdeklődésére. A kivitelezés feltétele, hogy lezárják a projekt pénzügyi részét, amire várhatóan az idén sor kerül.

A GED Africa megvalósítása ugyanakkor javában zajlik. Egyelőre az előzetes munkálatok folynak a Duna Csoport mint a projekt szponzora tőkebefektetésével. Ezek az infrastruktúra-fejlesztés megkezdéséhez szükséges tereprendezés és a feltáró utak megépítését jelentették helyi vállalkozók bevonásával.

Mi az a GED Africa projekt?

A GED Africa projekt az egyik legnagyobb, ebbe a térségbe irányuló beruházás, ami világkereskedelmi szempontból is jelentősnek mondható. A koncepció mögött a GED Africa Limited áll, amely 2019 óta a Duna Aszfalt Zrt. többségi tulajdona. A leánycég koordinálásával megvalósuló fejlesztés lehetőséget teremt egy új út építésére a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kasomeno és a zambiai Mwenda település között. A fő mozgatórugó nem pusztán a közúti közlekedési színvonalának javítása, hanem az, hogy a kongói és zambiai bányászati, illetve egyéb termékek a lehető legrövidebb úton érjék el a Tanzánia indiai-óceáni részét.

Ahogy azt a fenti térkép mutatja, a GED Africa új úthálózata látványosan, több száz kilométerrel lerövidíti a jelenlegi közúti összeköttetést. Igaz, ehhez vállalni kellett a nehezebb útvonalat, egyebek mellett a Kongó és Zambia határát jelentő Luapula folyó feletti átkelés megteremtését. A projekt magában foglal 

• útkorszerűsítést, 
• 184 kilométernyi új út építését, 
• egy modern, 345 méter hosszú, a Luapula folyón átívelő kábeles híd építését, 
• egy egyablakos határállomás létesítését mindkét érintett országban, Kongóban és Zambiában.

A tervezésről a Lánchíd füzetek 35. számában (ami a 2022-es Hidász-napok előadásainak gyűjteménye) az olvasható, hogy az út nyomvonalának kiválasztásakor a közúti kapcsolatok fejlesztése, a híd helyének kiválasztásakor pedig a helyi morfológiai szempontok játszottak elsődleges szerepet. A helyszínen a máshol egy-két kilométer széles folyó mintegy 200 méterre szűkül. Ez kétségkívül ideális hossz, csakhogy itt közel 30 méteres a vízmélység, a sodrás sebessége pedig 10 m/s körüli. Mindez extrém nehézséget jelent a folyóba építendő alépítmények szempontjából.

A Luapula folyó 560 kilométer hosszú és Afrika második, a föld harmadik leghosszabb folyójának, a Kongónak egy szakasza. A fölötte átívelő hidat a Speciálterv Kft. tervezi, a cég több mint nyolc éve dolgozik a feladaton különböző tervfázisokban és verziókban.

Mekkora összegből épít utat és hidat a Duna Aszfalt Afrikában?

A GED Africa egy 25 éves állami koncesszió, ebből három év a konkrét kivitelezés, 22 pedig a helyi partnerekkel együtt a koncessziós díj begyűjtése. Merthogy a GED Africa projekt egy PPP (köz- és magán-együttműködés), amelyben az illetékes országokkal megkötött koncessziós szerződések keretében a térség legnagyobb értékű infrastruktúra-fejlesztése valósul meg a Duna Csoport tőkebefektetésével, szakmai irányításával és nemzetközi fejlesztési bankok finanszírozása mellett.

A már említett pénzügyi zárás ott tart, hogy zajlik a kivitelezői és üzemeltetői partnerek kiválasztása, valamint megkezdődött a finanszírozó bankok hitelvizsgálata. Mindezt a Duna Csoport úgy kommentálta a Világgazdaságnak, hogy ezzel a projekt célegyenesbe érkezett. 

A finanszírozás úgy áll össze, hogy a PPP-ben a Duna Csoport biztosítja a tőkebefektetést (saját erőt), amelyet nemzetközi fejlesztési bankok által a projekttársaság számára nyújtott hosszú lejáratú hitel egészít ki. Kongó és Zambia nem vállal magára más kötelezettséget, mint az illetékes koncessziós szerződésekben foglalt, nemzetközi PPP-sztenderdeknek megfelelő feltételek betartását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a projekt megtérülési forrása kizárólag az úthasználatért fizetett útdíj. A két ország semmilyen pénzügyi kötelezettséget nem vállal a hitel visszafizetése és a tőkebefektető Duna Csoport befektetésének megtérülése szempontjából.

Milyen körülmények vannak Afrikában?

Korábban volt szó arról, hogy a kivitelezésben a helyi cégek is 30 százalékos aránnyal felkérést kapnak. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy az itthon piacvezető útépítő milyen tapasztalatokat gyűjtött az afrikai viszonyokról, a bürokráciáról vagy akár a rendelkezésre álló munkaerő és alvállalkozói környezet felkészültségéről. A Duna Csoport ennek kapcsán rámutatott, hogy a helyi cégek foglalkoztatására tett kötelezettséget a koncessziós szerződés is előírja, így ezt az építési feladatok végrehajtásáért felelős fővállalkozótól is megkövetelik.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ilyen mértékű infrastruktúra-fejlesztési PPP rendkívül sok előkészítést igényel, ennek során pedig azzal szembesültek, hogy a térség nagyon igényli az olyan befektetők jelenlétét, mint a Duna Csoport, amely strukturális problémákra kínál megoldásokat. A fejletlen úthálózat fejlesztése mindkét ország számára hosszú távú gazdasági előnyöket fog jelenteni, ebből fakadóan a magyar cég mindkét kormányzat infrastruktúra-fejlesztésben illetékes intézményeivel hatékony és rendszeres munkakapcsolatot ápol. 

– tették hozzá.