BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ötből négy cég csődbe megy az alapító halála után

A generációváltás sok vállalkozás életében hatalmas fordulópont. A tulajdonos és az utód is rengeteg dilemmával szembesülhet.

Az ma már egy közismert folyamat, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben létrejött vállalkozások alapítói nagy számban ezekben az éveben mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás-hullámot. Ráadásul egy friss kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy ezen vállalkozók 61 százalékának szinte semmilyen terve nincs az utódlásra vonatkozóan, és ez számos problémát felvet.

Fotó: Pixabay

Az utódlásban sokkal tapasztaltabb, több generációváltást átélő nyugati országok erre vonatkozó statisztikái elég vészjóslók:

a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe megy.

Pálos Ildikó generációváltás-szakértő szerint ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csupán a cégről, hanem nagyon gyakran a családtagokról is szól, emiatt a staféta átadásával járó érzelmeknek nagy hangsúlyt kellene kapniuk, ám nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni róluk. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig.

A Generációk Partnere szakértője úgy véli, hogy az alapítók többségének nincs problématudata, azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után – is úgy érzik, hogy jó egészségnek örvendenek. Ezzel egy időben az utódokban mind gyakrabban előjöhet a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.

„Hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!” – legtöbbször ezeket a kérdéseket teszik fel magukban a cégvezetők gyermekei.

A szakértő szerint az sem ritka, hogy az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást, mert egyszerűen más az érdeklődési köre, vagy más életvitelt képzelt el magának.

Azonban a másik eset sem jobb, amikor a szülő felismeri, hogy a gyermek nem alkalmas a cégvezetésre. Ilyenkor nehéz szülői dilemma, hogy ezt közölni kell vele. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a szülő nem látja be, hogy gyermekének nem való ez a feladat, és később a nem megfelelő utódválasztás okozza a vállalat vesztét. Az szintén komoly fejtörést okozhat, hogy ha két vagy több gyermek is szóba jöhet potenciális utódként. Ilyenkor valamelyiküket ki kell választani, ami szintén okozhat a cégen vagy akár a családon belüli konfliktusokat.

Akármelyik forgatókönyv is valósul meg, a kiválasztott utódra hatalmas érzelmi terhet ró az alapító hagyatékának és elvárásainak való megfelelés.

Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz

– emelte ki Pálos Ildikó, aki szerint ez hasonló, mint egy gyászfolyamat.

Ráadásul ez egyben éles váltás is a vállalkozónak, aki az egyik héten még naponta sok-sok órát dolgozik, majd hirtelen heti hét szabadnapja lesz. A tétlenséget sokan nem szeretik, emiatt elkezdenek visszajárni a céghez. Besegítenek, tanácsot adnak, ezzel óhatatlanul is lassítva az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.

A szakértő azzal zárta gondolatait, hogy a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, új célt, amely független a cégtől.

Cég a családi vagyonban – A generációváltás kihívásai

Azok a cégtulajdonosok, akik a 90-es években, illetve az ezredforduló környékén alapították a vállalkozásaikat, mára a nyugdíjaskort közelítik, vagy már benne járnak. Egyre inkább felmerül a generációváltás kérdése, illetve a cégtulajdon monetizálásának dilemmája. A két kérdés sokszor összefügg, mivel az utódok nem feltétlenül akarnak részt venni a cég irányításában, és adott esetben szívesen használnák más célokra a cég formájában megtestesült vagyont. Természetesen van megoldás, de nem kihívásoktól mentes. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.