Giorgio Armani divatmágnás a két kezével és azóta elhunyt üzlettársával építette fel cégbirodalmát, amelyet mindig szoros irányítása alatt tartott. Így volt ez az utóbbi években is, amikor a vezérigazgatóságba már a családja is bekerült, ő pedig elérte a 89. életévét.
Fotó: Getty Images
Az Armani cégbirodalom tavaly 2,35 milliárd forgalmat termelt, így nem meglepő, hogy a sikeres üzletember szeretné bebiztosítani, hogy az eredményei a jövőben is megmaradjanak. Éppen ezért Armani végrendelkezett arról, hogy hogyan irányítsák a luxusipari vállalatcsoportját.
A helyzetet bonyolítja, hogy Armaninak egyetlen gyereke sincs, így csak a végrendeletére lehet hagyatkozni. A Reuters megtudta, hogy a vállalkozó ezt már 2016-ban letétbe helyezte egy milánói közjegyzőnél, valamint csatolta azokat az alapelveket tartalmazó dokumentumokat is, amelyek mentén az örökösöknek irányítani kell majd a 9 ezer főt foglalkoztató cégcsoportot.
Az örökösök között lesz Rosanna húga és három további családtagja (Silviana és Roberta unokahúgai és Andrea Camerana unokaöccse), a cégnél hosszú ideje dolgozó és a család részeként tekintett Pantaleo Dell’Orco, valamint egy jótékonysági alapítvány, amelyet maga Armani alapított.
Rosannát és az alapítványt kivéve a többiek már jelenleg is vezérigazgatósági tagok. Silvana és Dell’Orco a tervező csapatot vezeti, és szorosan együtt dolgozik Armanival. Roberta a szórakoztató és VIP-kapcsolatok vezetője, Camerana pedig a fenntarthatósági részleg ügyvezető igazgatója. A végrendelettel együtt Armani egy alapítványt is alapított 2016-ban, aminek kis részesedése van a vállalatban. Az alapítvánnyal az olasz mágnás célja a vállalkozás megvédése, a tőke egy részének jótékony célra való fordítása, valamint Armani befolyásának biztosítása.
A rendelkezés a társaság alaptőkéjét hat, különböző szavazati jogokkal és hatáskörökkel rendelkező kategóriára osztja. Ezt szeptemberben módosították, így létrehoztak szavazati jog nélküli kategóriákat is. A rendelkezés lefekteti a vezetők kiválasztásának alapelveit, valamint azt is, hogy
a leendő cégirányítók többsége csupán öt évvel Armani halála után dönthet a vállalat tőzsdére vezetéséről.
Armaninak a függetlenség mindig sokat számított, nem akart összeolvadásokban részt venni, így kizárta annak lehetőségét is, hogy életműve betagozódjon egy másik vállalatcsoport alá. Az üzletember óvatos a felvásárlások kapcsán is, a csoport eddig kizárólag nem birtokolt képességek miatt kebelezett be más céget.
