Mekkora a befektetői hajlandóság a hazai vállalkozások körében?
A fenntartható növekedés egyik kulcsfontosságú eleme kétségtelenül a stabilan rendelkezésre álló és tervezhető likviditás.
Ugyanakkor a koronavírus-járvány, illetve a geopolitikai folyamatok komoly kihívások elé állították a vállalkozókat a finanszírozottság tekintetében.
Abból érdemes kiindulni, hogy 2020-ban a növekvő és befektetői bizonytalanság miatt a monetáris politika restriktív volt, aminek eredményeként drága lett a hitelezés. Ez a tőkeági finanszírozás felé irányította a vállalkozók figyelmét, ami látható volt a 2021-es és 2022-es ügyleti számokban és méretekben. A feszített geopolitikai konfliktus növelte a régióval szembeni bizonytalanságot 2023-ra, csökkent a befektetők kihelyezési hajlandósága. Tőke van, kihelyezés nincs.
Miben tud egy üzleti tanácsadó segíteni a vállalkozásoknak?
A tanácsadó szerepe a mostanihoz hasonló helyzetekben értékelődik fel, gondolok itt egyrészt a finanszírozási problémák kezelésére, másrészt a utáni időszakra való felkészülésre. Nincs tele a piac likviditással a tőkeági finanszírozás tekintetében, azonban vannak alternatív lehetőségek.
Fontos, hogy a tulajdonosok felkészüljenek a válság utáni újraindulásra a közép- és hosszú távú stratégiaalkotás és az innováció terén.
A tudatosan tervezett megújulásra törekvő vállalatok ellenállóvá válhatnak egy következő, esetleges válsággal szemben.
Miben gyenge a magyar piaci szegmens?
Magyarországon a GDP-arányos k+f-ráfordítások megközelítőleg 30 százalékkal elmaradnak az átlagához képest.
Bár a felzárkózás megkezdődött – 2016-ban 45 százalék volt az arány.
A k+f az innováció ösztönzése, a versenyképesség fokozása, valamint az egyedi kihívások kezelése, elősegítése szerves részét képezi a magyar vállalkozások sikerének. Ez egy olyan stratégiai befektetés, amely nemcsak az egyes vállalkozásoknak kedvez, hanem hozzájárul Magyarország általános gazdasági fejlődéséhez és régiós pozíciójához is.
És mi az, amiben erősek?
Az elmúlt időszakban elért kimagasló exportteljesítmények egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar termékek sikeresen megállják a helyüket a nemzetközi piacon.
A hazai vállalkozók sokféle iparágban kínálnak olyan szolgáltatásokat, amelyek nemcsak világszínvonalúak, de rendkívül innovatívak is.
Az Eurostat kimutatása alapján látható, hogy a magyar kkv-k részvétele az exportban közelít az Európai Unió átlagához.
A nagyvállalatoknak 67,7 százalék jutott az exportból, míg a középvállalkozásoknak 15,8 százalék, a kisvállalkozásoknak 9,7 százalék és a mikrovállalkozásoknak 6,8 százalék.
Az európai átlagokhoz képest érdekesség, hogy a visegrádi országok közül Csehországban és Lengyelországban a mikro- és kisvállalkozások kisebb százalékban vesznek részt az exportban, míg a középvállalkozások aránya magasabb, mint Magyarországon.
Melyik ágazatból érkezik a legtöbb vállalkozás?
Leginkább a feldolgozóiparból és az energiaszektorból érkeznek a cégek.
Fotó: NurPhoto via AFP
Kezdők vagy inkább rutinosak?
Többnyire olyan vállalkozások veszik igénybe szolgáltatásainkat, amelyek már növekedési fázisban vannak, bizonyos fokú stabilitással rendelkeznek. Ügyfeleink nem csupán pénzügyi támogatást keresnek, hanem kiemelt figyelmet fordítanak a cégértékelésre és az átvilágításra is. Úgy látjuk, hogy ezek a vállalkozások szélesebb körű fejlesztéseket terveznek, és igénylik szaktudásunkat a stratégiai tervezés, a pénzügyi irányítás és a növekedési lehetőségeik pontosabb felmérése terén is. Az a tény, hogy ilyen típusú cégek választanak minket, azt mutatja, hogy
elkötelezettek a fenntartható növekedés és a piaci pozíciójuk további megerősítése iránt.
