késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Brüsszel nem kertel: azért vesz el pénzt Magyarországtól, mert kárt okozni Budapest nem enged
Mindössze 163,5 millió euró előleget szabadít fel az Európai Bizottság a Magyarországnak járó forrásokból, miközben egyértelművé tette azt is, hogy ennek oka Orbán Viktor miniszterelnök vétója az orosz–ukrán háborúval és Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos ügyekben.
Brüsszel egyértelműen a magyar vétó miatt nem ad pénzt
A Magyar Nemzet összefoglalója szerint az 545 millió eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását célzó magyar törekvést azért utasította el a bizottság, mert ismét fokozódik a feszültség Brüsszel és Budapest között. Ráadásul még ezt is visszakövetelheti a bizottság, ha jogtalanul elköltöttnek ítéli.
A magyar kormányfő azonban továbbra is egyértelműen elutasítja az orosz energia elleni szankciókat, és blokkolja Ukrajna csatlakozási kérelmét, valamint a háború sújtotta országnak nyújtott 140 milliárd eurós EU-hitelt.
Ez egyre több uniós döntéshozót frusztrálja, ezért a szerdai koppenhágai EU-csúcson is kiemelt cél volt, hogy az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra térjen át a döntéshozatal ezekben a kérdésekben, éppen a magyar vétó megkerülése érdekében. A bizottság ezért határozottan ellenzi a Magyarországtól visszatartott 18 milliárd eurós uniós forrás jelentős részének felszabadítását, amelyet állítása szerint többek között az akadémiai szabadságjogok és a kisebbségi jogok megsértése miatt tartott vissza.
A pénzek átcsoportosítása sem jelentett megoldást
A magyar kormány kiskapuként 545 millió euró átcsoportosítását javasolta az egyetemi programokból stratégiai ipari projektekre, de a tervet Brüsszel nem fogadta el teljes mértékben. Maciej Berestecki, a bizottság szóvivője ezt azzal indokolta, hogy nem teljesülnek a horizontális engedélyezési feltételek, tehát azok a feltételek, melyeket a tagországoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy uniós forrásokat kapjanak.
Az Európai Bizottság azonban múlt csütörtökön úgy döntött, hogy az 545 millió euróból 163,5 millió eurót előlegként mégis felszabadít. Ám csak azért, mert ebben az esetben Brüsszelt a saját szabályai kötötték, amelyek arra kötelezték, hogy a teljes finanszírozás 30 százalékát stratégiai projektekre, többek között a kritikus infrastruktúrára és a biotechnológiára fordítsa.
A teljes összeg felszabadítása valószínűleg ellenreakciót váltott volna ki az Európai Parlamentből és a tagállamok egy részéből is – különösen az észak-európaiakból, amelyeket a leginkább bosszant a magyar ellenállás.
Mivel Magyarország többször is belengette, hogy vétójogával élve blokkolja az EU legfontosabb kezdeményezéseit, a források visszatartása nagyobb befolyást ad Brüsszelnek a stratégiai ügyekben való engedmények biztosítására – mondta egy, a folyamatot ismerő, névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő.
Hivatalosan a bizottság azért tartja vissza az 545 millió eurós összeg nagy részét, mert attól tart, hogy Magyarország továbbra is az egyetemekhez juttathatja ezt a pénzt. Brüsszel többször is sürgette Budapestet, hogy állítsa vissza az akadémiai szabadságjogokat a pénzáramlás feloldása érdekében. Az uniós testület úgy ítélte meg, hogy a horizontális engedélyezési feltételek csak akkor teljesíthetők, ha az alapítványi alapon működtetett egyetemeket egyértelműen kizárják ezekből az új prioritásokból, vagy ha a bizottság által a múltban alapítványokkal kapcsolatban felvetett kérdéseket megoldják.
Magyarország kérelme a regionális finanszírozás félidős reformját megelőzően érkezett, amely megkönnyíti a finanszírozás átcsoportosítását a különböző szakpolitikai területek között. A kritikusok azt állítják, hogy Budapest ezt a kiskaput fogja felhasználni arra, hogy a jövőben megpróbáljon feloldani más finanszírozási forrásokat is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.