Mit jelent a költségmenedzsment, miért fontos ez a beruházóknak?
– A költségmenedzsment egy beruházás bekerülési költségét kezeli, követi nyomon az előzetes költségbecslési fázistól a konkrét megvalósulásig. A legfontosabb célja a pénzügyi tervezhetőség és a kockázatok, meglepetések csökkentése. Megfelelő költségkeretet kell meghatározni az adott projektre, hogy kontrollált tervezési, kivitelezési folyamat mellett, költségkereten belül fejeződjön be a beruházás.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A mérnöki szolgáltatói piacon – amelynek a költségmenedzsment is része – sok a szereplő Magyarországon: mitől tud jó lenni a költségmenedzsment, mint szolgáltatás?
– A hazai piacon az az elterjedt gyakorlat, hogy a költségmenedzsment a projektmenedzsment részét képezi, nem válik el élesen tőle. Az angolszász kultúrában viszont a költségmenedzsmentet önálló területként kezelik. Miután a cégünk több munkatársa is dolgozott angolszász országokban, néhány évvel ezelőtt felmerült az ötlet, hogy ezt a területet a 3E-nél is külön kellene kezelni: ennek nyomán a vezetőség úgy döntött, hogy a külföldi mintát követve külön tevékenységként, egy kiegészítő mérnöki szolgáltatásként kezeljük a költségmenedzsmentet, és erre egy szakemberekből álló mérnöki csapatot állítottunk fel, amely kifejezetten ezzel a területtel foglalkozik. Ennek nyomán pedig a projektmenedzsmenttől független, komplett QS (Quantity Surveying) szolgáltatást is tudunk nyújtani, de természetesen részfeladatokat is elvállalunk – így például költségbecslést, segítségképpen a büdzsé meghatározáshoz.
Miből áll ez a szolgáltatás a beruházás különböző fázisaiban?
– Itt két szakaszt szoktunk élesen elkülöníteni egymástól: a szerződéskötés előtti, és az azt követő fázist. Ami az előbbit illeti, a kiindulási pont jellemzően az, hogy van egy telkünk, amin vagy már áll egy épület, vagy üres, és építeni szeretnénk oda valamit. Ebben a fázisban – a megvalósíthatóságot elemző szakaszban – azt kell megállapítani, hogy életképes lehet-e a projekt egyáltalán. Ennek érdekében műszaki átvilágítást végzünk a telekre vonatkozóan – nem lényegtelen például, hogy milyen a talaj összetétele –, utánajárunk az építési szabályzat előírásainak, gyakorlatilag annak, hogy milyen, mekkora épületet, és hogyan lehet az adott telekre építeni. Benchmark számok hozzárendelésével meg tudjuk határozni az előzetesen várható költségeket, amelyek alapján a beruházó már el tudja dönteni, hogy életképes lehet-e a terv.
A következő, koncepció tervi szakaszban már rendelkezünk valamiféle rajzzal a projektről: ennek részletezettségének megfelelően ebben a fázisban célszerű lehet a büdzsét létrehozni, amit utána szeretnénk betartani. Kiemelném, hogy ebben a fázisban mindenképpen érdemes a megfelelő időt rászánni a költségelemzésre:
volt ugyanis olyan ügyfelünk, aki 25 százalékos költségmegtakarítást ért el csak azzal, hogy a kalkulációkat látva hajlandó volt eltérni az eredeti elképzeléseitől alaprajz, tartószerkezet, homlokzati kialakítás tekintetében.
A hatékonyság pedig nagyon fontos: az építési beruházások 90-95 százalékánál ugyanis döntő jelentőségű a költségek alakulása. (A maradék 5-10 százalékot a jellemzően nagyvállalatok által rendelt presztízsberuházások, például székházépítések adják, amelyeknél a presztízs is majdnem olyan fontos szempont, mint maga a költségvetés.) A költséghatékonyság fontosságára egyszerű, de szemléletes példát tudok mondani: volt olyan megrendelőnk, aki U alakú épületet álmodott a telekre, ám kiderült, hogy a hasznos alapterület és a homlokzat aránya gazdaságtalan szerkezetet eredményez, így végül a kevésbé látványos, de jobb költség arányú L alakú épület mellett döntött.
Az engedélyezési terv fázisánál már részletesebb rajzok birtokában lehet a korábbinál pontosabb becslést készíteni. Ezt követi a tenderre való felkészülés, amikor meghatározzuk a kivitelezési struktúrát – hogy generál kivitelezésről vagy construction managementről van-e szó –, így a költségbecslés tovább pontosítható. A construction managementnél 8-10 vállalkozási rész csomagra bontjuk az épületet, és külön kivitelező csapatok dolgoznak párhuzamosan az egyes részek megvalósításán. Itt már műszaki alternatívák is készülhetnek, pontosan próbáljuk felmérni a körülményeket és a kockázatokat, miközben tartalékokat is képzünk a költségvetésben. (Megjegyezném, hogy utóbbiakból a projekt végére általában kevés marad meg.) A kivitelezési fázisban pedig a költségkontroll a nagyon fontos feladat, a vállalkozó által benyújtott változtatások, alternatívák elbírálása költség szempontból, pót-és elmaradó munkák árellenőrzése, illetve segítséget nyújtunk megrendelőinknek a végelszámolásban. A folyamatok során észszerű költségalternatívákat is megvizsgálunk, ez a Value Engineering, amit magyarul leginkább költségkímélő műszaki javaslatokként lehetne kifejezni.
A beruházók nem szoktak kifogást emelni a betervezett költségek kapcsán?
– Realisták igyekszünk lenni. Magyarországon nagyon gyakori hiba, hogy a becslésre felkért szolgáltatók nem merik szembesíteni azzal az ügyfelet, hogy ténylegesen mennyibe kerül a projekt, aztán a kivitelezésnél derül ki, hogy valahogyan csökkenteni kellene a költségeket, ami persze ilyenkor már nagyon nehéz. Tehát én úgy látom, hogy a nyílt kommunikáció a jó politika, nekünk mindig bevált.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Az utóbbi időszakban megugró az építőipart, az építőanyagokat különösen rosszul érintette. Hogyan tudnak így előre tervezni?
– Az inflációnál nem tudunk másra támaszkodni, csak a KSH adataira, amelyek visszamenőlegesek.
Az előrelátásban csak az a szakmai tapasztalat segíthet, ami nálunk az évek során felhalmozódott: így például, amikor kitört az orosz–ukrán háború, fel kellett készülnünk arra, hogy az acélok piacán gondok lehetnek, hiszen itt Ukrajna volt az egyik legfontosabb ellátópiac.
Ugyanígy lehetne említeni a koronavírus-járványt is, ami szintén az ellátási láncokban okozott gondokat. De nem feltétlen csak a nagy vis maior eseményekre kell gondolni: egy németországi vegyi üzem leégése is komoly átmeneti zavarokat tudott okozni a piacon. Ezekre a körülményekre nem lehet teljes biztonsággal felkészülni, ha bizonytalan a helyzet, bővebb mozgásteret kell hagyni, nagyobb költségvetési tartalékokat képezni.
Miért éri meg külön költségmenedzsment csapatot dolgoztatni a projekteknél?
– Azért, mert nagyon sokféle ügyfél van, köztük olyan is, aki igényli, hogy kísérjük végig a projekten, és van olyan is, akinek segítő kezekre van szükség a döntés-előkészítésben. Egy beruházásnak van olyan szakasza, ahol egy-két ember is elég, hogy dolgozzon rajta, de van olyan is, amikor tíz: ezt pedig csak úgy lehet hatékonyan megoldani, ha külön, erre szakosodott csapat foglalkozik a költségmenedzsmenttel.
A költségmenedzsmenttel mely fázisban lehet lényegi, százalékokban mérhető eredményeket elérni?
– Mindenképpen érdemes már a koncepció tervi fázisban költségbecslést készíteni: ha már elkészült a terv, vagy készül az épület, jóval nehezebb érdemi megtakarítást realizálni. A lényeg egyébként mindig az alaprajz és a tartószerkezet egy épületnél: annak a paramétereit kell jól meghatározni, ezzel lehet jó ár/érték arányt elérni.
