Rákkutatás, mesterséges intelligencia, öregedés – a magyar orvostudomány fontos eredményei 2024-ben

Körkérdésben érdeklődött a Világgazdaság a Semmelweis Egyetemnél és a Pécsi Tudományegyetemnél, mit tartanak az idei esztendő kiemelkedő tudományos eredményének az orvostudomány területéről. A válaszokból az látszik, hogy a kutatók a nagy tömegeket érintő népbetegségek gyógyítására keresik elsősorban a válaszokat, a rákkutatás és számos más terület is a mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel az adatokat. 

A Pécsi Tudományegyetemen a dohányzás és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kapcsolatát vizsgálta az a kutatás, melynek eredményeit a Clinical and Translational Medicine-ben publikálták. A kutatások egy teljesen új kórélettani megfigyeléshez vezettek: elsőként sikerült bizonyítani, hogy a dohányfüst nehézfémjei – mint a kadmium és a higany – lerakódnak a hasnyálmirigyben, és súlyosan károsítják a hasnyálmirigy-vezetékek működését, ami az egyik fő kiváltója a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának. Ez a felfedezés új terápiás megoldások alapja lehet.

Pécsi kutatók bevonásával vizsgálták az Orkambi nevű gyógyszer  szerepét az alkohol okozta akut pancreatitis kezelésében. Ehhez fontos tudni, hogy a hasnyálmirigy-gyulladásnak még nincs specifikus gyógyszere. Ebben a preklinikai tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy az Orkambi hatékonyan helyreállítja a CFTR fehérje működését hasnyálmirigy-gyulladásban, ezzel csökkentve az alkohol által kiváltott gyulladás súlyosságát. Ez az első ilyen jellegű kutatási eredmény, és elvezethet az első specifikus terápiához.

Kiemelte az egyetem a multigenerációs, rendszerszemléletű oktatási program témájában született publikációt is. A rendszerszemléletű oktatás (Systems Education) a világon először került leírásra, középiskolás kortól indul, és az egyetemeken átívelve a társadalmi hasznosulás megjelenéséig tart. Az orvosbiológiai program évente 1500 gimnazistát vonz, ez idáig 18 Nobel-díjas kutató vett benne részt. Ez a program jelentős nemzetközi elismerést kap, illetve kapott.

A neves tudományos folyóiratban, a Nature-ben jelent meg az a kutatás, melynek során arra jutottak a kutatók, hogy az epigenetikai szabályozás átmeneti zavara önmagában is elegendő lehet daganatos sejtek kialakulásához, még genetikai mutációk hiányában is. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezheti a daganatok keletkezését, és hozzájárulhat epigenetikai alapú terápiák fejlesztéséhez.

A Semmelweis Egyetem kiemelkedő eredményei

A Semmelweis Egyetem a rákkutatásban használt mesterségesintelligencia-módszerekkel kapcsolatos kutatásra hívta fel a figyelmet. A kutatók – Ankita Murmu és dr. Győrffy Balázs – azt vizsgálták, hogyan használják a mesterséges intelligenciát a rákkutatásban, a lehetséges előnyeit, az előtte álló kihívásokat. Kiemelték: a mesterséges intelligencia bevezetése a mindennapi orvosi gyakorlatba nem könnyű. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy sok tanulmány nem követi a rendelkezésre álló irányelveket, ami megnehezíti az eredmények reprodukálását.

A Semmelweis Egyetem által vezetett nemzetközi Trajectome konzorcium kutatásainak középpontjában a major depressziós zavar (röviden depresszió) és társbetegségeinek rendszer jellegű elemzése állt, amely képes azonosítani a depresszió szempontjából legfontosabb társbetegségeket, figyelembe véve azt is, hogy milyen életkorban jelennek meg. A betegeket a depresszió és a hozzá közvetlenül kapcsolódó lelki és testi társbetegségek (például szív-ér rendszeri betegségek, légzőszervi betegségek, neurológiai kórképek stb.) megjelenésének időrendje szerint csoportokba sorolták, mivel azt feltételezték, hogy a társbetegségekkel közös genetikai rizikó hatékonyabban beazonosítható, és feltérképezése elősegíti a depresszió hátterében álló különböző biológiai folyamatok megértését. Ehhez 1,2 millió európai résztvevő betegségadatait elemezték a BME Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszék Bioinformatikai Laborjának munkatársai által fejlesztett módszereket alkalmazva. Eredményeik szerint hét csoport elkülönítésével lehet a legjobban jellemezni a depressziót. A csoportok nemcsak a depresszió mellett megjelenő testi és lelki társbetegségekben, hanem genetikai rizikófaktorok és nem genetikai kockázati tényezők (pl. stressz, egyes személyiségvonások, élettani vagy viselkedéses tényezők) szempontjából is jócskán különböznek. Eredményeik a jövőben hozzájárulhatnak a depresszió és társbetegségeinek hatékonyabb megelőzése mellett a betegek célzott, így hatékonyabb kezeléséhez – közölte a Semmelweis Egyetem.

Kiemelkedő jelentőségűnek tartják azt a kutatást is, amely egy vérvizsgálat-alapú öregedési óra és a nagy mennyiségű sporttevékenység összefüggéseire világított rá. A mesterségesintelligencia-alapú öregedési órák fordított összefüggést mutattak ki a rendszeres sporttevékenység és egyes krónikus betegségek előfordulási gyakorisága között. Arra jutottak, hogy a rendszeres, nagy mennyiségű sporttevékenység már fiatal felnőtt korban is akár 3,1 évvel csökkentheti a becsült biológiai életkort. Azt is megállapították a Semmelweis Egyetem kutatói, hogy a magasabb testzsír gyorsítja az öregedési folyamatokat, a nagyobb mennyiségű vázizomtömeg pedig lassult öregedési folyamatokkal hozható összefüggésbe.