Orbók Ilona szerint a piacon egyértelműen megjelent a generációs törésvonal, és már a nagy márkák is keresik a Z Gen és a millenniumi generáció kegyeit. Az ő ízlésük és vásárlási szokásaik sok tekintetben eltérnek a megelőző generációkétól. Nem feltétlenül egy márka nagy múltja, presztízse határozza meg a vásárlási szokásaikat. Az eltérés jelen van az ízlésben, az illatvilág preferenciában – magyarázta.
Ezek a most belépő generációk a természetes illatokat és alapanyagokat keresik, a szintetikusan előállított illatok kevésbé vonzzák őket – emelte ki a szakértő. A Z generáció körében divatosak a gyümölcsös, virágos illatjegyek. Számukra sokkal fontosabb a környezettudatosság, a vegán megközelítés, ami nem csak az illatokra, de az előállítás teljes folyamatára is igaz. Az új generációk kedvenc illata a fekete vanília, a kék levendula. Hangsúlyozta azt is, hogy fontosnak tartják az átláthatóságot, az etikus, az állatjóléti szempontokra ügyelő gyártási folyamatot. Elsősorban a növényi eredetű illatokat keresik, az állati eredetű illatjegyek (például pézsma stb.) kevésbé népszerűek. Hozzátette, nekik szól az IKON idei új termékvonala: a vegán eau de toilette, amely kizárólag természetes alapanyagokból készült, és még a csomagolás is minden részletében környezettudatos, reciklizálható. Könnyű, de mégis vonzó dizájnnal rendelkező, tartós üvegben árusítják, amihez kőrisfából készült zárókupak jár.
Manapság a teljes illatszeriparban a virágos, gyümölcsös illatjegyek dominálnak, kiegészítve a keleties hatásokkal.
Az idei év slágerillatai a fekete vanília, a kék levendula, az aqua bergamot, ami egy citrusos illatú, enyhén fanyar, ugyanakkor édes aromájú illat, a copper santal, ami a réz meleg, fémes tónusának és a szantálfa édes, fás, krémes aromájának a kompozíciója, egyedi, mély, meleg illatkombináció – sorolta a szakértő.
A marketingkoncepciók áttekintéskor elmondta, a klasszikus nagy illatszermárkák általában ikonikus női személyiségekkel, színésznőkkel, celebritásokkal népszerűsítik a termékeiket.
Erre talán legjobb példa a Chanel No. 5 legendás parfümje, amelyet a maga korában Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, jelenleg Nicole Kidman népszerűsít. Ezeknek a személyiségeknek kimutatható hatása van a vásárlásokra. Úgy fogalmazott: amikor egy emblematikus híresség vállalja a márka népszerűsítését, akkor az a vásárlások növekedésében jól lemérhető.
Ezen túl a luxusmárkák igyekeznek érzelmi kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. A Chanel vagy a Dior reklámjai már nem is az illatot népszerűsítik, hanem egy életstílust vagy vágyálmot, ahol az illat az exkluzivitás és egyediség szimbóluma. Ez a modern kommunikációban most nagyon népszerű érzelemközpontú történetmesélés műfaja – fűzte hozzá Orbók Ilona.
De azt is kiemelte, hogy az új, független, feltörekvő márkák más eszközökhöz folyamodnak. Ők elsősorban az Instagramon és a TikTokon népszerűsítik a termékeiket. Nagy szerepet játszanak ebben a fiatalok között népszerű influenszerek is. Ezek a független gyártók nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, a természetközeliségre és a személyreszabhatóságra. Piaci kommunikációjukban ezeket az értékeket állítják középpontba – jelezte a stratégiai gondolkodásban megjelenő különbségeket.
Arról is beszélt a szakértő, hogy a luxusillatszer-iparban is teret nyert a mesterséges intelligencia. Erre talán a legjobb példa az OSMO brand új, a kissé szokatlan 4471A nevet viselő új illatmolekulája. Ezt az új illatot teljes egészében a mesterséges intelligencia tervezte, és a cél a bloom blanketing hatás elérése volt, azaz virágokkal beburkolt, körbe ölelt, lágy, édes, nőies illatot kértek a mesterséges intelligenciától.
Ezt az illatkombinációt a mesterséges intelligencia utasításai alapján egy laboratóriumban szintetizálták.
Az OSMO felállított egy 250 dimenziós illattérképet, ami lehetővé teszi a legkülönbözőbb variációk és kombinációk előállítását. 2024-ben például a mesterséges intelligencia segítségével egy olyan illatkombinációt is kifejlesztettek, amelyik elűzi a betegségeket terjesztő szúnyogokat és rovarokat. Az illattervezésben már az ismert és nagy márkák is – mint például a francia Lancome és a brazil O’Boticario – is bevonták a mesterséges intelligenciát.
Ugyanakkor a nagy múltú, tradicionális márkák, mint például a Chanel vagy a Dior, ezt kategorikusan elutasítják, mondván, hogy az illattervezés nem algoritmizálható, mechanikus feladat, hanem valódi művészet, és ezt csak hozzáértő, a szakmát művészi színvonalon művelő illattervezők végezhetik. Orbók Ilona azt mondja, a luxusipar általános recessziója ellenére is kedvezők a kilátások az illatszerágazatban, várhatóan a jövő évben is stabil növekedést fognak elérni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.