Z generáció: milyen parfümökkel keresik a fiatalok kegyeit a gyártók
Orbók Ilona szerint a piacon egyértelműen megjelent a generációs törésvonal, és már a nagy márkák is keresik a Z Gen és a millenniumi generáció kegyeit. Az ő ízlésük és vásárlási szokásaik sok tekintetben eltérnek a megelőző generációkétól. Nem feltétlenül egy márka nagy múltja, presztízse határozza meg a vásárlási szokásaikat. Az eltérés jelen van az ízlésben, az illatvilág preferenciában – magyarázta.
A Z generáció a természetes illatú parfümöt keresi
Ezek a most belépő generációk a természetes illatokat és alapanyagokat keresik, a szintetikusan előállított illatok kevésbé vonzzák őket – emelte ki a szakértő. A Z generáció körében divatosak a gyümölcsös, virágos illatjegyek. Számukra sokkal fontosabb a környezettudatosság, a vegán megközelítés, ami nem csak az illatokra, de az előállítás teljes folyamatára is igaz. Az új generációk kedvenc illata a fekete vanília, a kék levendula. Hangsúlyozta azt is, hogy fontosnak tartják az átláthatóságot, az etikus, az állatjóléti szempontokra ügyelő gyártási folyamatot. Elsősorban a növényi eredetű illatokat keresik, az állati eredetű illatjegyek (például pézsma stb.) kevésbé népszerűek. Hozzátette, nekik szól az IKON idei új termékvonala: a vegán eau de toilette, amely kizárólag természetes alapanyagokból készült, és még a csomagolás is minden részletében környezettudatos, reciklizálható. Könnyű, de mégis vonzó dizájnnal rendelkező, tartós üvegben árusítják, amihez kőrisfából készült zárókupak jár.
Manapság a teljes illatszeriparban a virágos, gyümölcsös illatjegyek dominálnak, kiegészítve a keleties hatásokkal.
Az idei év slágerillatai a fekete vanília, a kék levendula, az aqua bergamot, ami egy citrusos illatú, enyhén fanyar, ugyanakkor édes aromájú illat, a copper santal, ami a réz meleg, fémes tónusának és a szantálfa édes, fás, krémes aromájának a kompozíciója, egyedi, mély, meleg illatkombináció – sorolta a szakértő.
A nagyok ikonikus nőkkel reklámozzák a parfümöt
A marketingkoncepciók áttekintéskor elmondta, a klasszikus nagy illatszermárkák általában ikonikus női személyiségekkel, színésznőkkel, celebritásokkal népszerűsítik a termékeiket.
Erre talán legjobb példa a Chanel No. 5 legendás parfümje, amelyet a maga korában Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, jelenleg Nicole Kidman népszerűsít. Ezeknek a személyiségeknek kimutatható hatása van a vásárlásokra. Úgy fogalmazott: amikor egy emblematikus híresség vállalja a márka népszerűsítését, akkor az a vásárlások növekedésében jól lemérhető.
Ezen túl a luxusmárkák igyekeznek érzelmi kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. A Chanel vagy a Dior reklámjai már nem is az illatot népszerűsítik, hanem egy életstílust vagy vágyálmot, ahol az illat az exkluzivitás és egyediség szimbóluma. Ez a modern kommunikációban most nagyon népszerű érzelemközpontú történetmesélés műfaja – fűzte hozzá Orbók Ilona.
De azt is kiemelte, hogy az új, független, feltörekvő márkák más eszközökhöz folyamodnak. Ők elsősorban az Instagramon és a TikTokon népszerűsítik a termékeiket. Nagy szerepet játszanak ebben a fiatalok között népszerű influenszerek is. Ezek a független gyártók nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, a természetközeliségre és a személyreszabhatóságra. Piaci kommunikációjukban ezeket az értékeket állítják középpontba – jelezte a stratégiai gondolkodásban megjelenő különbségeket.
Megjelent a mesterséges intelligencia által kreált parfüm
Arról is beszélt a szakértő, hogy a luxusillatszer-iparban is teret nyert a mesterséges intelligencia. Erre talán a legjobb példa az OSMO brand új, a kissé szokatlan 4471A nevet viselő új illatmolekulája. Ezt az új illatot teljes egészében a mesterséges intelligencia tervezte, és a cél a bloom blanketing hatás elérése volt, azaz virágokkal beburkolt, körbe ölelt, lágy, édes, nőies illatot kértek a mesterséges intelligenciától.
Ezt az illatkombinációt a mesterséges intelligencia utasításai alapján egy laboratóriumban szintetizálták.
Az OSMO felállított egy 250 dimenziós illattérképet, ami lehetővé teszi a legkülönbözőbb variációk és kombinációk előállítását. 2024-ben például a mesterséges intelligencia segítségével egy olyan illatkombinációt is kifejlesztettek, amelyik elűzi a betegségeket terjesztő szúnyogokat és rovarokat. Az illattervezésben már az ismert és nagy márkák is – mint például a francia Lancome és a brazil O’Boticario – is bevonták a mesterséges intelligenciát.
Ugyanakkor a nagy múltú, tradicionális márkák, mint például a Chanel vagy a Dior, ezt kategorikusan elutasítják, mondván, hogy az illattervezés nem algoritmizálható, mechanikus feladat, hanem valódi művészet, és ezt csak hozzáértő, a szakmát művészi színvonalon művelő illattervezők végezhetik. Orbók Ilona azt mondja, a luxusipar általános recessziója ellenére is kedvezők a kilátások az illatszerágazatban, várhatóan a jövő évben is stabil növekedést fognak elérni.
