Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerhez (EKR) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiahatékonysági ellenőrzési feladataihoz kapcsolódó adatszolgáltatásokról adott ki rendeletet a hivatal elnöke.
A rendelet többek között az éves végsőenergia-megtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatás, illetve az elért energiamegtakarítás bejelentésének tartalmát és formáját írja elő.
Az energiahatékonysági rendszer jövő évi bevezetését az energiahatékonysági törvény 2020. december 16-i módosítása írja elő, a feladatért pedig a MEKH felel. Az intézkedés célja, hogy a 2030 végéig teljesítendő 337,2 petajoule (PJ) kumulált nemzeti energiahatékonysági célkitűzéshez a rendszer 90 PJ végsőenergia-megtakarítással járuljon hozzá – emlékeztet a hivatal közleménye.
A feladat teljesítése érdekében a hivatal 2021. január elején adatokat kér be az arra kötelezettektől a 2019-es energia, illetve üzemanyagértékesítésükről. Az adatszolgáltatásra a földgáz- és villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek január 20-i, az üzemanyagforgalmazók január 30-i határidőt kapnak.
Ezekből az adatokból számolható majd ki, hogy a következő években mennyi energiát kötelesek megtakarítani.
Jövőre például a 2019-ben forgalmazott teljes mennyiség 0,05 százalékát, de a következő években a kötelezettség alá volt mennyiség más-más hányadát.
Így 2022-ben a 2020-as mennyiség 0,1 százalékát, 2023-ban a 0,3 százalékát, 2024 és 2027 között a 0,5 százalékát, 2028-ban a 0,35 százalékát, 2029-ben a 0,15 százalékát, 2030-ban pedig megint csak a 0,05 százalékát.
A meghatározott nagyságú megtakarítás teljesítéséről az EKR-ben évente jelentést kell küldeniük a hivatalnak.
A rendelet a fentieken túl rendelkezik az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeiről és a hivatal ellenőrzési feladatainak ellátásához az alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtó hatóságainak adatszolgáltatásáról.
