A kormány feloldotta azokat a fakitermelésre vonatkozó jogszabályi és hatósági korlátozásokat, amelyek a tevékenység tilalmi időszakára vonatkoznak. A rendelet egy további pontja szerint, ha a fakivágás védett természeti területen történik, de idegenhonos fafajokból álló állományról van szó, akkor az erdő felújítása során nincs szükség fafajcserés szerkezetváltásra, az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető, szemben az eddig érvényes előírásokkal. Korlátozások nélkül lehet használni az őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállományból. A könnyítések az állam százszázalékos tulajdonában álló erdőre, továbbá a cser- és nemestölgy főfafajú erdőkre is alkalmazandó.
A kormányrendelet szerint az erdőtörvényben felsorolt 22 állami erdészet hatósági engedély nélkül alakíthat ki erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó „közelítőnyom-hálózatot”. E társaságok az erdőgazdálkodásért felelős miniszter ez irányú döntése szerint a fentieken túlmenően az erdőtervben nem szereplő mennyiségben is termelhetnek ki fát.
A rendelet hatálya a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló törvény hatályvesztéséig meghosszabbítható, és addig van érvényben, amíg maga az említett törvény is. Egy korábbi Kormányinfón elhangzottak szerint tilos lesz a tűzifa exportja is, de erről még nem született meg a jogszabály. Szerbiában mellesleg már május végén léptek: két hónapra szóló kiviteli tilalmat rendeltek el olyan fafajok esetében a Fatáj szerint, amelyeket biomassza-alapú szilárd tüzelőanyagok előállítására használnak.
Hárommillió köbméter megy a kályhába
2020-ban 6,6 millió köbméter fát vágtak ki Magyarországon az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint, ebből 3,1 millió köbmétert tüzelésre. Az 1873 ezer hektárnyi hazai erdő 24,4 százalékát akácos adta abban az évben, 20,8 százalékát tölgy, mögöttük csökkenő súllyal a cser és a fenyő következett. Tüzelésre leginkább a bükköt, a kőrist, az akácot, a tölgyet, a gyertyánt és a csert ajánlják, fűtőértéke alapján az utóbbi áll a sor elején. Minél szárazabb a fa, annál gazdaságosabb az eltüzelése, a nedvességtartalmán akár 30 százaléknyi költség is múlhat.Az országban sok helyen kapható 20 ezer forint alatti bruttó áron egy köbméter tűzifa az erdőgazdaságok honlapjai szerint, de például a Zalaerdő bruttó 36,2 ezer forintért méri a hasított bükk és cser köbméterét, a Bakonyerdő 29,2 ezret kér el a vastag bükkért, gyertyánért és akácért, az Ipolyerdő termékei pedig 30,1 ezer forintnál indulnak. Az árak közötti nagy szórást a fa faján túl a méret, a minőség és a kiszerelés magyarázza.
Lesz-e elég kazán?
Pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy az előttünk álló fűtési idényben mennyi tűzifára lesz szükség, de biztos, hogy többre, mint az előzőben. A lakosság már a nyár derekán elkezdte felvásárolni a fát a várható szénhiányra való felkészülésként, az esetleges téli gázellátási zavarok hírére, és mert a rezsiszabályok módosítása a gázzal való takarékoskodásra kényszerít. Emiatt már júniusban elszaladtak a tűzifaárak, sőt, több Tüzép-telepről el is fogyott a fa. Az árakra és a kínálatra mindazonáltal orvosság lehet, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már beszélt a tűzifa árának esetleges maximálásáról, és terítéken van a kivitel említett tilalma is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdeinek csaknem felét kezelő Északerdő Zrt. a napokban közzétette, hogy munkája során évente 110-130 ezer köbméter tűzifa keletkezik. Mivel most megnőtt a tűzifa iránti kereslet, szükség lesz a megye erdőterületeinek másik felét kezelő erdőgazdálkodók által kitermelt faanyagra is.
Az országos tűzifaigényt növelheti, ha az arra alkalmas iskolákat is fával fűtik majd, a lehetőség felmérésére a Belügyminisztérium már felszólította az oktatási intézményeket. Az átállás azonban ott sem tűnik egyszerűnek, ahol egyáltalán lehetséges, hiszen nagyszámú kazánt kellene viszonylag rövid időn belül telepíteni: a Szeged.hu szerint az ottani beszállítók csak nyolc hónapos határidőt vállalnak.
A szilárd biomassza többnyire fa
A fatüzelés jelentőségét mutatja, hogy 2019-ben az országosan 101,23 petajoule-nyi megújulóenergia-felhasználás 52,2 százalékát a lakossági szilárd biomassza-tüzelés adta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint, márpedig a lakossági biomassza döntő részben fa- és fahulladék-tüzelést takarja. (Az aránya 2018-ban még 56 százalék felett volt.)
