BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szorítóba került Zelenszkij, nem utalják csak úgy a 90 milliárdot: brutális sarcot vár el az unió az ukrán elnöktől a pénzért cserébe

Az Európai Bizottság szigoríthatja az Ukrajnának szánt hitelprogram feltételeit, és az idei kifizetések egy részét egy vitatott adóváltoztatás végrehajtásához kötheti. A lépés érzékeny pillanatban érkezik Ukrajnának, mivel egyszerre próbál megfelelni a nemzetközi hitelezők elvárásainak, és elkerülni a belpolitikai ellenállást kiváltó reformokat. Az ukrán parlament az év elején már nyíltan szembement Zelenszkijjel, amikor elutasította az adórendszer módosítását.

Az Európai Unió szigorúbb feltételekhez kötheti az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, a kifizetések egy részét pedig egy, a vállalkozások körében népszerűtlen adóváltoztatás bevezetésétől teszi függővé – mondták az ügyet ismerő források a Bloombergnek.

Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)
Szorítóba került Zelenszkij, nem utalják csak úgy a 90 milliárdot / Fotó: AFP

Ukrajna régóta várja az uniós hitelt, mindig közbejön valami, ami miatt halasztják a kifizetést

Az Európai Bizottság terve az idén folyósítandó, úgynevezett makrofinanszírozási támogatás keretében várható 8,4 milliárd eurót érintené. Ez a program alapvető fontosságú ahhoz, hogy Ukrajna tovább tudja folytatni a harcot Oroszország teljes körű inváziójával szemben.

A lépés egybeesik azzal, hogy 

Ukrajna másik nagy hitelezőjét, a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is igyekszik rávenni arra: legalább halassza el ugyanezen feltétel érvényesítését, hogy felszabadulhasson további támogatás egy külön, több mint nyolcmilliárd dolláros hitelprogramból.

A vita középpontjába egy olyan kedvezményes adórendszer módosítása került, amely jelenleg egyes ukrán vállalatokra vonatkozik. Az eredetileg önfoglalkoztatók és kisvállalkozások számára kialakított rendszer lehetővé teszi, hogy a cégek a bevételük után mindössze 5 százalékos, minimális adót fizessenek. A változtatás a pénzügyminisztérium becslése szerint évente több mint 40 milliárd hrivnyával (907 millió dollárral) növelné a költségvetés bevételeit.

A pénzügyminisztérium és Ukrajna legfontosabb nemzetközi támogatói szerint ez a konstrukció terhet jelent a háborús költségvetésre, torzítja a versenyt, és hozzájárul a jelentős árnyékgazdaság fennmaradásához.

A javaslat előírná, hogy a kijevi hatóságok 20 százalékos általános forgalmi adót vessenek ki azokra a cégekre, amelyek jelenleg a kedvezményes rendszerben működnek, és éves árbevételük meghaladja a négymillió hrivnyát.

Az új feltétel által potenciálisan érintett uniós támogatás a teljes, kétéves csomagnak csak töredékét teszi ki. A csomag körülbelül 60 milliárd eurónyi védelmi támogatásból áll, a fennmaradó részt pedig makrofinanszírozási támogatás és az úgynevezett Ukraine Facility program adja, amely az általános költségvetési kiadásokat finanszírozza.

A bizottsági szóvivő szerint az EU végrehajtó testülete mindig összehangolja „reformprogramját az IMF-fel, és ez most sincs másként”. 

Ukrajna régóta sürgeti, hogy az EU hagyja jóvá a segélycsomag kifizetéseit, amelyeket hónapokon át akadályozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Az, hogy Orbán a hónap elején elveszítette a parlamenti választást, megnyitotta az utat afelé, hogy a pénzeket még az év közepe előtt el lehessen kezdeni folyósítani.

Bár az új feltételek nem érintik a kulcsfontosságú védelmi támogatásokat, így is komoly akadályokba ütközhetnek. A kezdeményezés várhatóan tovább növeli a feszültséget az ukrán társadalomban, mivel a javasolt intézkedések rendkívül népszerűtlenek. A parlament és Volodimir Zelenszkij elnök közötti szembenállás ráadásul megnehezíti az elfogadást.

A pénzek folyósításának olyan feltételeket szabtak, amelyek miatt Zelenszkij nehéz politikai helyzetbe került odahaza

A parlament az év elején nyíltan szembement Zelenszkijjel, amikor elutasította az adórendszer módosítását, köztük a külföldről érkező csomagok áfaköteles kategóriáinak bővítését is – ez utóbbi szintén az IMF egyik követelése. Az elnöki hivatal ezzel szemben a pénzügyminisztériumot vádolta azzal, hogy túlságosan engedékeny az IMF felé.

Az IMF további kifizetései ettől és más költségvetési szigorításoktól függenek, amelyeket Kijev vállalt az árnyékgazdaság méretének visszaszorítása érdekében. Ukrajna azonban már elmulasztotta a jogszabály módosítására vonatkozó márciusi határidőt. Most júniusig, a következő IMF-felülvizsgálatig van ideje teljesíteni.

A washingtoni székhelyű hitelező a jelenlegi program keretében eddig 1,5 milliárd dollárt folyósított. A következő, mintegy 700 millió dolláros részlet sorsa egyelőre kérdéses.

Mivel a parlament patthelyzetben van az adóváltozások elfogadását illetően, ukrán tisztviselők és az IMF április elején arról tárgyaltak, hogy az önfoglalkoztatókra vonatkozó áfaszigorítások bevezetését esetleg körülbelül egy évvel elhalasztják – mondták a források.

Az IMF ugyanakkor továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a parlament júniusig fogadja el a csomagokra vonatkozó áfaszigorítást – tették hozzá. A pénzügyminisztérium hétfőn közölte, hogy hamarosan benyújtja az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Ennek ellenére az egyik forrás szerint kicsi az esélye annak, hogy a módosítások átmenjenek.

Még ha Ukrajnának most sikerül is időt nyernie, adórendszerét előbb-utóbb úgyis reformálnia kell, hogy az megfeleljen az uniós szabályoknak a csatlakozási tárgyalások során. Ez több kedvezmény megszüntetését is magában foglalja. Egyelőre azonban Ukrajna nemzetközi támogatói más intézkedéseket is mérlegelhetnek a bevételek növelésére vagy az informális gazdaság visszaszorítására – mondta az egyik forrás.

Zelenszkij elárulta, mire költi a 90 milliárdot: nem úgy jön a pénz, ahogy azt gondoltuk – váratlant húzott az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij elárulta, hogy Ukrajna nem általános költségvetési lyukak betömésére vagy nagyszabású újjáépítési projektekre fordítja az Európai Unió által felszabadított 90 milliárd eurós támogatási keret első részét, hanem elsősorban a hazai fegyvergyártás felpörgetésére. Az ukrán elnök szerint az első forráscsomagból a drónipar, a haditechnológiai fejlesztések és a teljes védelmi ipari kapacitás erősítése kap prioritást, miközben az energetikai infrastruktúra védelme is kiemelt cél marad – írta meg lapunk.

Zelenszkij vasárnap beszélt arról, hogy az Európai Unió által jóváhagyott 90 milliárd eurós csomagból 2026-ra egyelőre 45 milliárd euró (nagyjából 18 ezermilliárd forint) felhasználása körvonalazódik, több részletben érkező források formájában.

Az ukrán elnök hangsúlyozta: 

  1. Az első pénzeket egyértelműen a belső védelmi termelésre irányítják. Ez nemcsak a klasszikus hadiipart jelenti, hanem elsősorban a dróngyártást, a katonai technológiai fejlesztéseket és az úgynevezett miltech szektort, vagyis azokat a védelmi innovációkat, amelyek a fronton közvetlenül befolyásolják Ukrajna túlélési esélyeit.
  2. A második nagy terület az energiaellátás védelme lesz. Zelenszkij szerint a következő hónapokban az egyik legfontosabb feladat az energetikai infrastruktúra megerősítése és a télre való felkészülés, különösen az orosz támadások miatt sérülékeny villamosenergia-rendszer miatt. Az ukrán vezetés több milliárd eurót szeretne kifejezetten erre a célra fordítani.

A szakadék szélén egyensúlyozik Kijev, bukhatják az IMF-, a Világbank- és az EU-hitelt is – a parlament nem akarja megszavazni a népszerűtlen intézkedéseket

Áfát kellene kivetni a külföldi csomagokra. Ukrajna az IMF-hitel nélkül az Európai Bizottságtól sem kaphat pénzt.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.