A finnországi Hanhikivi 1. atomerőmű építésére vonatkozó szerződést jogszerűtlenül mondta fel a megrendelő, a finn Fennovoima a munkával megbízott Roszatomnál – mondta ki a választott bírósági szakasz előtti békéltetőtestület az orosz atomholdingtól kapott tájékoztatás szerint.

-
Fotó: AFP

A békéltetőtestület (Dispute Review Board, DRB) határozata szerint a Fennovoima részéről így az is jogszerűtlen volt, hogy jelezte: megtagadja a beruházási szerződés alapján a Roszatomhoz tartozó RAOS Project vállalat által elvégzett munka teljesítésének elfogadását. A testület végül azt is megállapította, hogy a Fennovoima részéről lényeges szerződésszegés történt, ami miatt a RAOS Project jogosult kártérítést követelni a Fennovoimától. Ennek nagyságát további peres eljárások alapján határozzák majd. A békéltetőtestület elismert független nemzetközi szakértőkből áll, és kiegyensúlyozott és tárgyilagos álláspontot képvisel a Hanhikivi 1. projektet illetően – hangsúlyozza a Roszatom.

Miért is kellett felmondani a megállapodást?

A Fennovoima finn részvényesei akkor döntöttek a szerződés egyoldalú felmondásáról, amikor a projekt már jócskán előrehaladt, maguk a Fennovoima képviselői is azt jelentették be nyilvánosan az év elején, hogy az engedélyezés a célegyenesben van. A következő hónapokban tervezték átadni a létesítésiengedély-kérelmet megalapozó dokumentációt a finn nukleáris szabályozó hatóságnak értékelésre, miközben javában folyt az építkezést lehetővé tevő előkészítés a telephelyen. 

A Roszatom konszern mindaddig védi a saját érdekeit, amíg nem teljesülnek teljeskörűen a követelései

– írta a társaság.

A Fennovoima 2022 májusában mondta fel a fenti megbízást, arra hivatkozva, hogy a RAOS Project jelentős késésekkel szállította a szükséges alkatrészeket, ráadásul az Ukrajnában zajló háború is nehezítette a beruházást. Ezzel az együttműködés a RAOS Projecttel véget ért, leálltak a tervezéssel és az engedélyezéssel is. A Fennovoima jelezte, hogy felmondása érinti a vállalat állományát, később beszámolt az év végéig végrehajtandó leépítésekről és önmaga „hibernálásáról” is. A Világgazdaság egy évvel korábban már írt róla, hogy az egy darab 1200 megawattos blokkal tervezett Hanhikivi 1. atomerőmű kereskedelmi üzeme a tervezett 2028 helyett 2029-ben indulhat, a projekt teljes beruházási költsége pedig a korábban bejelentett 6,5-7 milliárd euró helyett 7-7,5 milliárd lesz.

Ám minden borult

Júniusban már látható volt, hogy perek sora várható a Roszatom és a Fennovoima között. A Roszatom érthetetlennek és sajnálatosnak nevezte a finn lépést, jelezve, hogy a szerződés felmondásáról szóló döntést nem tárgyalták meg részletesen a részvényesekkel, így közülük a legnagyobbal, a 34 százalékos tulajdonos RAOS Voima Oyvel sem. Ráadásul már rengeteg pénzt elköltöttek a Pyhajokin tervezett létesítményre, ezért az orosz társaság kártérítést fog követelni. Augusztusra kiderült, hogy a Roszatom hárommilliárd dollárnyi követelést nyújtott be, a Fennovoima pedig kétmilliárd eurónyit követel vissza.

Reagált a Fennovoima

Honlapján a Fennovoima közzétette, hogy 2022 áprilisában a RAOS Projecttel a Hanhiakivi 1 atomerőmű szállítására vonatkozó szerződést a RAOS jelentős késései és lényeges szerződésszegése miatt bontotta fel. Ekkor a projekt már a nyolcadik événél tartott, de még még mindig nem lépett át a tervezési szakaszból az építésibe, és „legalább közel egy évtizedes késések halmozódtak fel". Mint írja, 2022. december 12-én a beruházási szerződés alapján felállított békéltetőtestület ajánlást adott ki a feleknek a szerződés Fennovoima általi felmondásával és a felmondásból eredő követeléseivel kapcsolatos vitára vonatkozóan. Ugyanakkor – mint a társaság írja – az ajánlás nem végleges és nem kötelező érvényű, mivel mindkét fél nem sokkal a kibocsátását követően nyújtotta be a panaszát.  A Fennovoima azóta nemzetközi választottbírósági eljárást indított a RAOS Project ellen, hogy behajtsa azokat az összegeket, amelyekre a szerződés megszűnése után jogosult.

Ossza meg ezt: