Nyilatkozniuk kell terveikről azoknak az erőművi befektetőknek, amelyeknek már befogadott csatlakozási igénye volt 2022. május 2. előtt, hogy valóban meg akarják-e építeni az érintett erőművet, vagy elállnak e szándékuktól. E kötelezettségüket a 2022. december 16-án megjelent, 2023. január 1-jén hatályba lépő veszélyhelyzeti kormányrendelet írta elő azért, hogy a hálózati engedélyesek – az elosztók és az átviteli rendszerirányító – minél pontosabb információk alapján, a tényleges piaci igények ismeretében tudják tervezni fejlesztéseiket – magyarázza a rendszerirányító, a Mavir Zrt.
Március 13-án érkeznek a levelek
A rendelet 2023. március 13-ra módosította az elosztói és átviteli engedélyesek számára az ez alapján kiadandó műszaki gazdasági tájékoztató dokumentumok kiadásának határidejét, azoknak a befektetőknek, amelyek 2022. május 2. után jelentkeztek hálózati csatlakozási igénnyel.
Ez a nyilatkoztatási eljárás a napelemes fejlesztések közül csak az 50 kilowatt felettieket érinti, vagyis a háztartási kiserőműveket nem.
A rendszerirányító és az elosztók számára azért vált a korábbi évékénél fontosabbá a tervezett beruházási igények ismerete, mert a közelmúltban megugrott a naperőművek létesítői részéről beadott hálózati csatlakozási igények száma és a mögöttük álló kapacitás nagysága. Ezek teljesítése az engedélyesek részéről jelentős kiadással jár, ráadásul e fejlesztéseik fölöslegessé válhatnak ott, ahol az érintett beruházók elállnak a tervüktől, például a naperőművekre vonatkozó szabályozás szigorodása miatt. A Mavir számokkal is szemlélteti a naperőműboomot: jelenleg a hazai villamosenergia-rendszerben jelenleg mintegy 4 ezer megawattnyi ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel, és további 5 ezer megawattnyi rendelkezik csatlakozási szerződéssel, vagy erre vonatkozó pénzügyi biztosítékkal. Emellett 3800 megawattnyi napenergiás és további 1100 megawattnyi egyéb új termelői és energiatárolói kapacitásra jelentettek be csatlakozási igényt 2022. május 2. és 22. között a hálózati engedélyeseknél.
A mostani nyilatkozattételi eljárás célja, hogy a korában benyújtott 5 ezer megawattnyi csatlakozási igényt újra megvizsgálják az átviteli és elosztói engedélyesek, hogy naprakész képet kapjanak, milyen mértékű fejlesztésekre lesz szükség a következő években.
Azok a beruházók, amelyek ebben a körben, hivatalos nyilatkozatukkal megerősítik befektetési szándékukat, a tényleges csatlakozás kívánt időpontját is meg kell adni, amely legkésőbb 2027-re eshet. Azoknak pedig, amelyek korábban nem fizettek csatlakozási díjat vagy pénzügyi biztosítékot, most pénzügyi biztosítékkal is meg kell erősíteniük a fejlesztési szándékukat. A pénzügyi biztosíték összege a csatlakozási díjba beszámítható.
Így már pontosabban meghatározható, hogy milyen hálózatfejlesztésre lesz szükség a 2022. május 2. után benyújtott igények kapcsán. Ennek ismeretében a hálózati engedélyesek 2023. március 13-ig kötelesek kiadni az ezekre az erőműberuházásokra vonatkozó műszaki, gazdasági tájékoztatókat és a megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívásokat. Az érintett befektetők a következő napokban részletes tájékoztatást kapnak és ez alapján dönthetnek majd a tervezett erőművi, tárolói fejlesztés megvalósításáról.
Megéri felajánlani a tartalékkapacitást
Ugyancsak változik a 2022 május 2. után benyújtott csatlakozási kérelmeket érinti a szabályozási tartalék előírására vonatkozó szabályozás. A rendelet hatályba lépése után a 30 százalékos aFRR (szekunder) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás nyújtására és kapacitás felajánlására alkalmas, újonnan létesített berendezés telepítése és akkreditációja, vagy bármilyen időjárásfüggőnek nem minősülő már korábban telepített berendezés akkreditációja nem lesz kötelező, viszont az erre vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalásért díjkedvezmény adható.
A kedvezmény a teljes és a felajánlott szabályozási kapacitás arányától függ, de legfeljebb a csatlakozási díj 50 százaléka lehet.
Nagyobb támogatás jár egyes zöld áramfajták után
A megújuló alapú energiaberuházásokat érinti az a szintén december 15-i rendelet is, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) korábbi rendeletét módosítja. Eszerint a hivatal már az 100 ezer eurónyit meghaladó egyedi támogatásról is értesíteni fogja az uniós pályázatok támogatását vizsgáló irodát, az eddigi értékhatár, az eddigi értékhatár az 500 ezer eurónak megfelelő támogatás volt (forintban). Megnőtt a biogázból előállított villamos energia támogatása, mégpedig kilowattóránként 31,1 forintról 35,45 forintra, de a döntés nem vonatkozik a a hulladéklerakóból származó, valamint a szennyvízkezelőben előállított gázzal termelt áramra. Ez utóbbiak egységnyi támogatása 18,62 forintról 21,23 forintra emelkedik.
