Őrült tempóban fejlesztenek az elosztócégek, hogy bírják az újabb napelemeket
Hiába fordítottak eddig is évente több mint 100 milliárd forintot az érintett vállalatok a villamosenergia-hálózataik fejlesztésére, az azokra történő csatlakozási igények sokkal gyorsabban nőnek a vártnál. Míg az ország energiastratégiája szerint 2030-ra a 6 ezer, 2040-re pedig a 12 ezer megawattot kellene elérniük a hazai beépített napelemes kapacitásoknak, már most a 7,4 megawatthoz közelítünk, ráadásul további 22 ezer, jellemzően háztartási méretű kiserőműre vonatkozó csatlakozási igényt tartanak nyilván. Márpedig a villamosenergia-rendszert nem ilyen ütemű csatlakozásbővülésre tervezték.
Nem csoda, ha a napsütéses órákban be-belendülő naperőmű-termelés miatt megszaporodtak a felhasználók részéről a túlfeszültségi panaszok.
A VG megtudakolta az elosztótársaságoknál, hogy a helyzet javítására milyen fejlesztésekre készülnek, és mit tapasztalnak az ellátási területükön működő háztartási méretű naperőműveknél. A válaszok és korábbi közlések alapján az MVM csoporthoz tartozó két elosztótársaság területén 70 milliárd, az E.ON Hungária csoport három elosztó cégéén 142 milliárd, az Opus Titászén pedig 26,6 milliárd forint értékben indultak, illetve indulnak olyan fejlesztések, amelyekre jórészt azért van szükség, hogy a jelenleginél sokkal több napelemet lehessen a hálózatukra kapcsolni. Jelenleg 3400 megawattnyi hazai napelemes kapacitást tart nyilván a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, ebből 2000 megawattnyi ipari kiserőmű, 1400 megawattnyi pedig háztartási méretű kiserőmű (HMKE). Ezen belül az E.ON-nak 700 megawattnyi, az Opus Titásznak 220 megawattnyi háztartási ügyfele van.
Az E.ON e kapacitásai 87 ezer HMKE-nek felelnek meg, ami az országos rendszerterhelésnek körülbelül a 10 százaléka.
Last minute igényroham
E számok hamarosan megugranak, mert egy új jogszabály miatt addig nem csatlakoztathatók további háztáji napelemek a hálózatra, amíg a hálózatok alkalmassá nem válnak a fogadásukra. A tilalom a 2022. november 1. után befogadott igényekre vonatkozik, és nem tudni, meddig él. A közelgő (azóta bekövetkezett) változásra reagálva csatlakozási igények özöne zúdult az elosztókra. A Dunántúl teljes területét lefedő E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és a Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint a Budapesten és Pest megye jelentős részén szolgáltató Elmű Hálózati Kft. október 13. óta 27 ezer új HMKE-igénybejelentés érkezett, amelyekkel már több mint 54 ezer HMKE igényt tart számon az E.ON.
A csoport a dömping kezelésére az online igénybeadási lehetőségen belül automatizálta a háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatos ügyek feldolgozásának egyes lépéseit, és kéri az ügyfeleit, hogy ezt az új felületet használják.
Bevont emellett további munkatársakat, és más fejlesztésekre is sor került, de a nagyszámú érdeklődés miatt a jövőben szokásosnál így is tovább tart az ilyen igények feldolgozása.
Ez nem szigetüzem!
Az Opus Titásznak 23 ezer háztartási méretű kiserőművel rendelkező ügyfele van, és további 12 csatlakozása van folyamatban. A társaság felhívta a Világgazdaság figyelmét, hogy a hivatkozott, 2022. október 26-i jogszabály nem szigetüzemet ír elő, az ugyanis a közcélú hálózattól teljesen független önellátásra alkalmas szabályozott fogyasztó, termelő és tárolóberendezést feltételezne. Lapunk ugyanis arról is faggatta az elosztótársaságokat, hogy mire ügyeljen a szigetüzemű napelemes rendszer telepítője, ha a társaság hálózatára akarja csatlakoztatni a napelemét, amint azt a MEKH lehetővé teszi.
Mint az Opus Titász rámutatott, a jogszabály a közcélú hálózati betáplálás ideiglenes tilalmát vezette be, ami a termelő berendezésre ható szabályozórendszer beépítését teszi szükségessé.
Ez biztosítja, hogy a termelés – napelemes rendszer esetén független a besugárzástól – csak az éppen aktuális felhasználást fedezze. Példaként ez azt jelenti, hogy napelemes rendszer esetén egy napos hétvégén a termelt energiának akár az egészét is felhasználhatja a felhasználó, a termelője, míg hétköznap, vagy amikor a felhasználó nincs otthon, csak annyit termelhet a napelem, hogy az aktuális berendezések (például a hűtőgép és a készenlétben lévő eszközök) villamosenergia-igényét fedezze. A hálózati betáplálás ideiglenes tilalmának feloldása esetén egyszerűen az előbb említett szabályozórendszert kell kiiktatni vagy átállítani, a berendezés fizikai átalakítására nem lesz szükség.
Nem mindegy, honnan választunk invertert
Hasonlóan érvelt az E.ON is. Válasza szerint, aki november 1. után telepítene új HMKE-rendszert, de úgy, hogy egy esetleges későbbi szabályozási változás esetén ne legyen szüksége további műszaki fejlesztésre vagy átalakításra a meglévő HMKE rendszerén, annak érdemes azt a jelenlegi elvárásoknak megfelelően létrehozni. A HMKE-rendszer telepítésekor mindenkor az elosztói szabályzat rendelkezései alapján szükséges eljárni, az ott meghatározott műszaki tartalommal kialakított rendszerek csatlakoztathatók a hálózatra.
Ezek közül a legfontosabbak, hogy a rendszerengedélyes inverterek közül válasszon, és megfelelő magyar mérnöki kamarai tagsággal rendelkező tervezővel megterveztetett rendszert alakítson ki.
Az MVM is kitért az inverterekre. Mint írta, ha valaki a közcélú hálózatra fel nem tápláló rendszert tervez kiépíteni, amellyel később a hálózatba is betermelne energiát, akkor – mint minden HMKE-rendszer esetén – az elosztók honlapján fentlévő elfogadott inverterlistából kell berendezést választania. A rendszer kiépítésének biztosítania kell, hogy áramszünet esetén, az elosztóhálózatról biztonságosan leválasztva, a saját fogyasztói hálózat villamos ellátása megmaradjon.
Íme, a hatalmas pénzek!
Mindhárom válaszadó hangsúlyozta – itt épp az E.ON-t idézzük –, hogy
a napelemes rendszerek további terjedéséhez elengedhetetlen a villamosenergia-hálózat folyamatos fejlesztése, a több évtized alatt kiépült jelenlegi hálózat átalakítása és kapacitásának bővítése is.
Az E.ON által 2020-ban indított, 50 milliárd forintos Danube InGrid program megvalósításával 2025-ig megújul a Nyugat-Dunántúl villamosenergia-hálózata. A program 2028-ig tartó második fázisában az Elmű Hálózati Kft. szolgáltatási területén, Budapesten és Pest megyében is kiemelt hálózatfejlesztések indultak további 18 milliárd forintból. A Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) keretében 2026-ig további 74 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési programot szeretne az E.ON csoport megvalósítani a teljes szolgáltatási területén.
Mindkét program célja, hogy felkészítse a hálózatot a napelemes rendszerek hálózatba kapcsolására. Ezek mellett zajlik a kisfeszültségű hálózataink fejlesztése is, ami több tízezer, jellemzően pontszerű beruházást foglal magában: a kisfeszültségű hálózat megerősítését, okoseszközök beépítését, új nyomvonalak kialakítását több tízmilliárdért. E fejlesztések a következő években folyamatosan, a feldogozott új igényekkel összhangban, azok helyszínén zajlanak majd. A csatolt videóban nemrég egy új beruházásáról számolt be a társaság.
Az Opus Titász ellátási területén is folyamatos hálózatrekonstrukció. A társaság ezenfelül, valamint az RRF-pályázat során összesen 26,6 milliárd forintból valósít meg komplex villamos hálózati beruházásokat. Ezek része a feszültségproblémás áramkörök megerősítése, amellyel növelhető a befogadható termelőkapacitás. Míg egy háztartási méretű kiserőmű telepítési ideje hónapokban, addig a hálózatrekonstrukcióé években mérhető.
Egy feszültségproblémás áramkör rekonstrukciója 8-10 millió forintba kerül, az átfutási ideje 1,5-2,5 év. Folyamatosan növekvő számuk a beruházási források folyamatos növelését igényli.
Az MVM 700 megawattnyi naperőművet vár majd
Az MVM most nem tért ki fejlesztéseinek részleteire, de utalt a közelmúltban tett bejelentésére, amely szerint a növekvő számú megújuló termelők befogadására nagymértékű hálózatfejlesztésbe fog RRF-forrásokból. Erről a Világgazdaság már beszámolt : a csoport két áramhálózati társasága együtt több mint 70 milliárd forintos beruházáson dolgozik. Lezárulásukkal 2026 tavaszáig az MVM Démász Áramhálózati Kft. területén legalább 456, az MVM Émász Áramhálózati Kft. területén pedig legalább 238 megawattal nő a hálózatba fogadható új naperőművi termelőkapacitások volumene. A beruházás az Európai Unió és a magyar kormány Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközének 50 százalékos támogatásával valósul meg. Az MVM Démász Áramhálózati Kft. által irányított konzorcium 23,266 milliárd, az MVM Émász Áramhálózati Kft. által irányított konzorcium 12,151 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.