Sikerrel zárult az a két éven át tartó projekt a Mavir Zrt.-nél, amelyben a hazai villamosenergia-rendszer irányítója arra kereste a választ, hogyan reagáljon a távvezetékeinek működését korlátozó, szélsőséges környezeti hatásokra. Az eredmény látványos lett: átlagosan 34,9 százalékkal nőtt az átviteli kapacitás a kísérletbe bevont távvezetékszakaszokon.
Azonnali adatok kellenek
A 2021. január 1-jén indult és tavaly december 31-én zárult projekt neve Dynamic Line Rating, azaz DLR volt – olvasható a Mavir által közzétett hírben. A sikeres zárásnak köszönhetően a dinamikus hálózatterhelhetőségi technológiát ma már éles ipari üzemben használja a társaság, amely beavatott a részletekbe is. Mint írja, az átviteli hálózat lehető leghatékonyabb működtetéséhez naprakész adatokra van szüksége. Annak érdekében, hogy ezen adatok a rendelkezésére álljanak, az elmúlt két évben öt távvezetékre telepített két-két időjárásmérő állomást, valamint két-két sodronymonitoring-szenzort.
A programba bevont távvezetékek azonos idejű (real-time) terhelhetőségét a társaság szakemberei az érzékelőknek köszönhetően látják, sőt, 24 órás előrejelzést kapnak.
Előzőleg azonban ki kellett választani a kísérletbe bevonandó távvezetékeket, majd azt, hogy azokon pontosan hová kerüljenek a szenzorok. A kiválasztás során vizsgálták a távvezetékek stratégiai jelentőségét és a terhelés görbéit, a legkritikusabb vezetékszakaszokat keresve. Figyelembe vették azt is, hogy a kapacitásnövelésnek az alállomások paraméterei miatt se legyen akadálya. Terítékre kerültek a korábbi szélsőséges időjárási körülmények előfordulási helyei és a szenzortelepítési korlátok, mert fontos volt, hogy a berendezések könnyen elérhető helyekre kerüljenek, egy esetleges zavarelhárítást könnyebbé téve.
Végül kiemelt szempont volt, hogy a szenzorok olyan távvezetékszakaszokra kerüljenek, amelyek térségében várhatóan nagyberuházások történnek.
Ezeken a távvezetékeken már működik a Mavir DLR rendszere:
- Albertirsa–Szigetcsép (400 kilovolt),
- Albertirsa–Martonvásár (400 kilovolt),
- Detk–Sajószöged I. (220 kilovolt),
- Győr Ovit–országhatár–Wien Südost (220 kilovolt),
- Martonvásár–Dunamenti –II. (220 kilovolt)
A DLR projekt fő célja az, hogy a Mavir szakemberei másodpercen belüli sűrűségű, valós idejű adatokat kapjanak arról, hogy mi korlátozza az átviteli hálózat távvezetékeinek terhelhetőségét, illetve hogy rövid távú előrejelzéshez is jussanak.
Nem lóghat le nagyon, nem lehet túl forró a vezeték
Amikor a csúcsidőszakokban az országokon keresztül jelentős mennyiségű energiát továbbítanak, akkor bővíteni kell a Mavir határkeresztező távvezetékeinek szűk kapacitásait. Ilyenkor a távvezeték túlterhelhető a névleges határértékhez képest a valós idejű sodronyhőmérséklet és vezeték belógási adatainak felhasználásával, kedvező időjárás esetén. Az említett belógás azért fontos, mert a társaság távvezetékei általában idegen területek felett haladnak, így a vezetéknek mindig a megadott biztonsági távolságban kell lennie a talajtól, illetve az azon lévő objektumoktól. A DLR adatokat szolgáltat e belógásról, így betarthatók a szabványokban rögzített távolságok.
A távvezetékek esetében például a tapadó hó, az ónos eső, zúzmarateher okozta jegesedés problémát okozhat,
ezeket a lehető legrövidebb időn belül kezelni kell az átviteli hálózat működőképességének fenntartása érdekében. A szenzorok segítségével időben azonosítható a kritikus távvezetékszakaszok, ahogyan az időjárás folyamatos monitorozásával a jegesedési jelenségek is. A mérési eredmények egy adatbázisban futnak össze, ahol egy algoritmus információt ad a vezeték vizsgált jellemzőiről. Az adatok jelenleg is folyamatosan érkeznek mind a húsz szenzortól.
A DLR innovációs projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020-ban A villamosenergia-hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása címmel kiírt pályázatának támogatásával valósult meg.
