Újabb, már a negyedik üteméhez ért a Bátaapátiban működő radioaktívhulladék-tároló kialakítása. A beruházáshoz 2036. december 31-ig hatályos létesítési engedélyt adott az Országos Atomenergia Hivatal a kérelmező Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) részére. Az RHK felel az ilyen hulladékok hazai kezeléséért, tárolásáért és az ezekkel kapcsolatos fejlesztésekért.
Sok éven át tart a beruházás
A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) egyike a három, hasonló funkciójú létesítménynek. Az NRHT-t a kis és közepes radioaktivitású atomerőművi hulladék végleges elhelyezésére alakították ki, illetve alakítják jelenleg is. Kamráiban a hulladék többségét 200 literes acélhordókban, tömörített formában tárolják, míg a folyékony radioaktív hulladékot először tartályokban gyűjtik az atomerőműben, majd szilárdítás után szállítják Bátaapátiba. Az NRHT kamráiba kerülnek az atomerőmű majdani lebontásakor keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok is.
Máris érkeznek viszont ide a második, a Püspökszilágyon működő, de idővel bezárandó Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban (RHFT) lévő kis radioaktivitású, jellemzően ipari, egészségügyi és mezőgazdasági eredetű hulladékok. A harmadik tárolóba, a paksi atomerőmű területén kialakított Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT) pihentetés után az atomerőműből származó, használt fűtőelemek kerülnek. Még nyitott e fűtőelemek sorsa. A hatályos nemzetközi nukleáris szabályozás szerint minden országnak magának kell gondoskodnia a saját nukleáris hulladékáról, ezért az RHK több éve meg is kezdte egy erre alkalmas tároló helyének keresését a Mecsekben. Ám lehetséges, hogy a paksi fűtőelemek előbb tesznek egy kis oroszországi kitérőt: újrahasznosítás céljából a Roszatom majaki üzemébe szállíthatják őket, és csak az onnan visszahozott, a kiküldöttnél már sokkal kisebb mennyiségű anyagot kell elhelyezni a végleges hazai tárolóban.
Bányajáradék-fizetési kötelezettség keletkezhet
A bátaapáti bővítésre és fejlesztésre vonatkozó decemberi engedélyt az OAH számos feltétellel adta ki. Ilyen például, hogy a létesítés és az üzemeltetés összehangolását szabályozó dokumentumot kell készíteni, amelyet tájékoztatásul be is kell nyújtani a hivatalnak 2023. szeptember 30-ig. Egy másik, hogy felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervet, amit három hónapon belül vár az OAH. Szokásos feltételeket szabtak az ügyben illetékes hatóságok is, például környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és bányászati megfontolásból. A tárolókamrák létesítése során közel 58 ezer köbméter gránitot termelnek majd ki. Ám ha netán az engedélyezési tervtől eltérően is kitermelnek ásványt, és azt eladják, vagy olyan módon használják fel, hogy az nem kapcsolódik olyan állami ingatlan építéséhez, amelynél a megbízó állami szervezet, akkor az adott mennyiség után bányajáradékot kell fizetni.
A bányajáradék mértéke a kitermelt ásványi nyersanyag után keletkező érték 50 százaléka.
Határozatában az OAH felidézi az előzményeket, amelyek szerint a kis és közepes radioaktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény kialakítására vonatkozó első engedély birtokában az RHK megépítette a tároló felszíni létesítményeit, majd kialakította az első két tárolókamrát, azok felszín alatti kiszolgáló technológiai rendszereivel együtt. 2012-től érkeznek oda hulladékszállítmányok. A további tárolókamrákban már optimalizálták a hulladék elhelyezését, az adott térrészben az eredetinél több tárolótartályt tudtak elhelyezni, de ehhez módosítani kellett a létesítési engedélyt. A még újabb kamrák az előzőknél kissé nagyobb keresztmetszettel épültek. Az új kamraszelvény már az optimalizált, vasbeton medencés hulladékelhelyezési rendszerhez igazodik. A vasbeton medencék kialakítása 2016 júniusában indult, a technológiai rendszereket 2017 elejétől bővítették.
Nem ment elsőre
A mostani engedélyt az RHK 2021. május 31-én kérte, és hiánypótlások sora után jutott hozzá. Készítenie kellett például baleset-elhárítási tervet és egy olyan elemzést, amely az amiatti kockázatok minimalizálását célozta, hogy párhuzamosan folyik az NRHT szakaszos bővítése és a létesítmény üzemeltetése. A tárolókamra építésének új, negyedik szakaszában a föld alatt telepítenek majd egy rögzített darut is, amelyet megfelelő sugárvédelemmel kell ellátni, mert ebbe a kamrába már nagyobb aktivitástartalmú hulladékcsomagok érkeznek majd, mint a már meglévőkbe. Az NRHT monitoringrendszerét kismértékben módosítják és ki is bővítik.
